Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése (Kolozsvár, 1934)

Dávid Ferenc halálától a deézsi egyezkedésig

V. r. 5. Mi okáért hivattatik és neveztetik Isten fiának? Ennek a dolognak négy rendbeli okai vannak. Az első ok ez: Mert szent lélektől fogantatott és igy senki más nem volt néki atyja az Istenen kivül. Az mely okot kifejezett az angyal, Máriához igy szólván: A szent lélek száll tereád és az magosságbeliek ereje megárnyékoz téged és azokér, amely szent születik te tolled, Isten fiának hivattatik (Luk. I, 55).

6. Melyik a második ok? Az atyától megszenteltetett és a világra küldetett volt.

7. Az a megszentelés és világra küldés miképpen tette öt Isten fiává? Ilyenképpen, hogy igy az Istenhez szentséggel, bölcseséggel és hatalommal hasonló lett és ezekkel a dolgokkal hozzá közeledett és hogy az Istennek a követséget az Evangéliumnak a hirdetésében igen nagy méltósággal viselte. Az mely dologból az Istennek felette kiváltképpen és teljességgel atyai ő hozzá való szeretete is meglátszik és kitetszik.

8. A harmadik ok? Isten öt halottaiból feltámasztotta és az örökkévaló életre majd mind újjá szülte. Az honnét, a halottak közül Isten első szülöttjének is mondaték.

9. A negyedik ok ? Ez, mert öt Isten nemcsak halhatatlanságra, hanem még hatalommal és birodalommal is magához igen hasonlóvá tette, midőn őket mennyei és örökkévaló főpappá és királlyá állatta.

10. Mi okért neveztetik Isten egyszülött fiának? Teljességgel kiváltképpen való fia az Istennek; nemcsak azért, mert Istennek erejétől fogantatott és szűztől született, hanem még sokkal inkább azért az okért, hogy minden több egyéb Isten fiait, mind az Istenhez való tökéletes hasonlósággal és mind pedig főképpen, hogy Isten előtt való felette nagy szeretetben, kegyelemben és kedvességben azokat meghaladta úgy el annyira, hogy a több Isten fiai a Krisztussal egybevetetnek és hasonlitatnak, még hogy Isten fiainak mondassanak, alig érdemlik.

Úgy látszik ebből a Kátéból, mintha Erdélyben a Krisztus nem imádása tanától vissza akartak volna térni a Krisztus imádásához. Ennek igen sok oka van. Egyik, a pozitív oka a lengyel unitárizmussal való szorosabb kapcsolat. Az 1600-as években a lengyel unitárizmus, melyet általánosan sociniánizmusnak nevezünk, teljesen kifejlődött s abban a Socinus Faustus felfogása teljesen érvényesült, amint a „Rakowi Káté“ cimü szimbolikus könyvből láthatjuk. A lengyelekkel való kapcsolat oly nagy volt, hogy nemcsak lengyel papok voltak Kolosvárt, hanem lengyel származású püspök is Rádeczki Bálint személyében. A lengyeleknél is volt erős irányzat^ amely a Jézus nem imádását tartotta a hiljavitás igazi megvalósulá— 41 -