Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése (Kolozsvár, 1934)

Az angol unitárizmus

embernek mondják. Némelyek az angol unitáriusok között ezt a nagy változást aggodalommal fogadják s 1865-ben mozgalmat indítanak avégből, hogy unitárius hitvallást állapítsanak meg. Ez a kísérlet azonban nem sikerült, ellenben két évvel később éppen Martineau maga indított mozgalmat „Szabad keresztény egyesülés“ (Free Christian Union) néven, amely együttes munkára hívta föl minden felekezet kebelében működő szabadelvű munkásokat s amely az orthodoxok meg nem értése miatt abban az időben nem volt sikeres mozgalomnak mondható, de később annál áldásosabb munkát fejtett ki. Újabban már oda erősödött ez a mozgalom, hogy nemcsak a kereszténység határain belől élő szabadelvűeket, hanem más nagy világvallás hasonló gondolkozás szellemeit is közös munkára hivta fel és a felhívás megértő telkekre talált. A szabadelvű vallásos gondolkozók egyesülete, melynek jelenleg Hall Alfréd az elnöke, a világ minden müveit tájékán nyert buzgó tagokat, nem egy meghatározott hitelven, hanem magán a komoly személyes hiten és szereteten nyugvó benső társadalmi munkán épül fel. Közös hitvallás megáikp'tására nemcsak nem törekednek, sőt attól teljesen idegenkednek, noha annak szükséges voltát többször fölvetették egyesek. Mindazonáltal az angol unitáriusok szívesen megváltják hitüket, de kötelező hitformát nem fogadnak el. Az angol unitárius testvéreink hitelveit a következő pontokba foglalhatjuk össze: 1. Hit egy legfelsőbb lényben, aki szerető atya, aki minden embernek a boldogságát, az üdvösségét akarja. Ezen legfőbb lénynek büntetése fegyelmi eszköz a megjavításra. 2. Hit az ember Jézusban, aki az Isten iránt való engedelmességével, tiszta, nemes életével a benső vallásosságnak és igazi, nemes emberi életnek mintaképe lett. Élete önfeláldozásával a valódi nemes életnek erkölcsi értékét bebizonyította. 3. Hit az ember jóravaló képességeiben. 4. Hit a bűntől való megszabadulásban, bünbocsánatban. 5. Hit az erénynek, jóságnak és igazságnak diadalában: az örök életben. Amint ezen összefoglalásból is látszik, az unitárius vallást egy bensőséges optimizmus hatja át s a kereszténység igazi megvalósulását az Istennel való egységben látja. Amint

hálásabb feladatoknak, azonban mivel mi most csak a hitelvek ki-L. P. Jacks mondotta, az embernek mindenkor Istennel létele, Isten lelkéneTTönmagunkban való érzése mértéke a mi vallásosságunknak. Az angol unitáriusok vallásával való foglalkozás egyike a leg- 113 -