Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése (Kolozsvár, 1934)
A deézsi egyezkedéstől a 19. század közepéig
halhatatlan, úgy a test is az utolsó napon föltárnád a halálból és a lélekkel egyesül, hogy együtt elvegyék jutalmát vagy büntetését annak, amiként a földön éltek. Ezen feltámadás felől mi biztosítja leginkább a mi hitünket? A Jézus feltámadása, mert ha a mi fejünk feltámadott, a a tagok sem maradhatnak örökre a halálban. A feltámadást mi követi? Az örök élet. Az örök élet hány féle? Boldog és boldogtalan. Mi által kerüljük el a boldogtalan és mi által nyerjük meg a boldog örök életet ? A mindennapi könyörgések és az Isten törvényeinek teljesítése által. Ezen hitet summáson hol találod fel? Az apostoloknak adott hitformában. Melyik ez? Hiszek egy Istenben stb. Mi által avattatol be ezen hitbe? A keresztség által. Mi a keresztség? A Jézustól szereztetett olyan ceremónia, mely által a kisdedek a keresztény vallás kebelébe nyilvános szertartással áttétetnek, hogy ottan felnevelkedve, az anyaszentegyháznak igaz tagjai legyenek. A vizzel való leöntés a bűnt mossa-e el vagy egyebet ábrázol? Nem a bűnt mossa el, mert a megkeresztelendő kisded ártatlanok bűn nélkül valók és igy nincs mit lemosson róluk: Különben is ennek nincs a lélekre oly közvetlen hatása, hogy annak ereje által a szív egyszerre megtisztuljon, hanem a tiszta viz eszméje által azok leköteleztelek az életnek tisztaságában leendő javára. A keresztség hát lekötelez minket a keresztény vallás követésére, de mi erősít meg abban? Az úri szentvacsorávali élés. Ki szerezte az úri szentvacsorát? Az Ur Jézus Krisztus, az Istennek szent fia, halála előtt egy kevés idővel. Micsoda tévő résiekből áll ez a vacsora? Kenyérből és borból, melyek a Krisztus megtöretett testének és kiontott vérének ábrázoló jelei. Miért neveztetik úrinak? Mert szerzője, a Jézus: Ur. Miért neveztetik szentnek? Mert szerzője, a Jézus szent, szent végre is van szerezve, nem mint más vacsorának, melyekkel testünk táplálására élünk, mivel ezzel élnünk kell testünk erősítésére, Isten dicsőségére, lelki jobbulásunkra és bűneink bocsánatjára. Miért neveztetik vacsorának? Mert vacsora idején szereztetett s az elsőbb keresztények is vacsora idején éltek azzal. fiát ma miért nem élünk vacsora idején azzal? Azért, hogy a botránkozásokat inkább kikerüljük, kivált a részegségből folyókat: mert midőn az elsőbb keresztények vacsorakor szoktak volt azzal élni, történt, hogy némelyek közülök estig megrészeged— 105 -