Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)

Harmadik rész: Isten országának alapítójáról: a Krisztusról

90

felségesebb fogalmat ád, minden előtte birt fogalmaknál, midőn az Istent Atyánknak mondja.

Hogy minő helyet foglal el Jézus tanításaiban a szeretet, nyilván van abból a feleletből, melyet a törvénytudónak adott, ki tőle a legnagyobb törvény iránt tudakozódván, igy szólott: „Szeressed a te Uradat, Istenedet, teljes szivedből, teljes telkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehez: Szeressed felebarátodat, mint te magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták Írások.“ Máté 22, 37- 41.

A kiben már a szeretet megvan, annál nem hiányozhatik a cselekedet is, mert minden tettre a szeretet ösztönöz.

Azonban a szeretet igen sokszor rósz irányt vesz, nevezetesen pedig önszeretetté, jobban mondva, önzéssé fajul s ez az embert bűnössé teszi.

Isten még a bűnös ember iránt is atyai indulattal viseltetik, annak megbocsát.

De a midőn Isten megbocsát, egyszersmind az embertől is megvárja, hogy megjavuljon s méltó legyen arra a szabadságra, melylyel Jézus minket a törvény alól felszabadított.

Ez a Jézus tanításainak gondolatmenete, melyhez mint egy zárkő gyanánt járul a jövő élet és halhatatlanság hite. A mint ő maga is mondja: „Én vagyok a feltámadás és az élet; a ki én bennem hiszen, ha meghal is, él.“ Ján. 11, 25.

67. §. Az Isten országa.

Jézus tanításainak különös fontosságot kölcsönöz az, hogy azok nem egyes személyekhez, nem is egy bizonyos néphez, hanem az összes emberiséghez vannak intézve s alkalmasak arra, hogy az emberek azoknak alapján egy vallásos társulatot alkossanak, egy közönséget formáljanak, melyet Jézus az Isten országának nevez.

Az Isten országa azonban, a mint azt Jézus felfogta, merőben különbözik attól az Isten országától, mely már a zsidó vallásban szerepel. Ebben az Isten országa egészen a földi országok mintájára van