Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Második rész: Isten országának polgáráról: az emberről
65 A bűn következményeit igen találóan festi a szent irás, az első pár ember paradicsomi boldogságának elvesztésében Mózes 1-sö könyve 3 ik részében, mely ha nem is egyéb egy költői képnél, mindazáltal igen tanuságos s ma is naponta ismétlődik. Ide czéloznak továbbá eme kifejezések is: „Látván nem látnak és hallván nem hallanak, sem értenek.“ Máté 13,13. „Az igazság felmagasztalja a nemzetiséget, a bűn pedig gyalázatjokra van a népeknek.“ Péld, 14, 34. „A hitetleneknek nincsen békességök.“ Esai. 57, 21. „Az ő férgek meg nem hal és az ő tűzök meg nem aluszik és minden ember előtt gyalázatosok lésznek.“ Esai. 66, 24. „A bűnnek zsoldja a halál.“ Róm. 6, 23. Általában a szent irás a bűn következményeit e szóban foglalja össze : halál; a mi alatt természetesen erkölcsi halált kell érteni, mert a természeti halál a természet törvényein alapszik, melyet kikerülni nem lehet. „A por földdé lesz, mint azelőtt volt.“ Préd. 12, 9. De az erkölcsi halál rémítőbb, mint a testi halál. 52. §. A bűntől való szabadulás. A bűn elhomályosítja ugyan az emberen az isten képét, de teljesen meg nem semmisíti. A legjobb emberben is van valami kis rósz, de megfordítva a legrosszabban is van valami kis jó, a mi öt arra ösztönzi, hogy a bűn lánczaiból szabadulást keressen. Mint a tékozló fiúban, ki igy szólott: „Felkelvén, elmegyek az én Atyámhoz.“ Luk. 15, 14. Á bűnös emberben is meg van a vágy visszatérni Istenhez. „És Isten, ki nem akarja, hogy valaki elveszszen, hanem hogy örök életet vegyen Jan. 3, 16. számos intézetet tett a végre, hogy az embereket a bűntől megszabadítsa. Az ö szent akaratjának kiváló eszköze volt a Jézus Krisztus is, a bűnös emberiség e nagy lelki orvosa, ki igy szól: „Jöjjetek én hoz-5 Ferencz : Hittan.
