Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Bevezetés
7 hitetlenségről a hitre, a szabad és önálló meggyőződésre. De származhatik a kétkedés valakinek önereje és értelmi ereje túlbecsüléséből és félreismeréséből is, ami aztán igen könnyen aláássa a hit egész épületét s utat nyit az erkölcstelenségre. Azokat pedig, a kik az Isten létét határozottan tagadják, Istentagadóknak, vagy görögösen atheistdknak nevezik. Ennek oka szintén leginkább értelmi tehetségünk túlbecsülésében és szellemi erőink helytelen megítélésében keresendő. Egyébaránt kérdés lehet az is, ha vájjon a szó szoros értelmében volt-e valaha és van-e tulajdonképpen csak egyetlen egy atheista is s nemcsak azért soroznak-e némelyeket az athetisák közé, mert a főerőről alkotott fogalmaik különböznek a közönségesen bévett s uralkodó Istenfogalomtól? Helyén lesz itt megemlítenünk a pantheismust is vagy mindenistenítést. A pantheista önálló Istent nem ismer s annak a világtól független létét és személyiségét tagadja. Igaz, hogy Istent a világtól szorosan elválasztani nem lehet, az ő szelleme áthat és éltet mindeneket; de azért a világ és Isten nem lehet egy és ugyanaz, mert ekkor a vallás anyagimddássd vagy materialismussd fajulna. Isten a világban van ugyan, de abban önálló léttel bir. 3. §. A vallás alapja. A vallás alapja az érzelem; mert minden igaz vallás tulajdonképpen a szív vallása. A szív az a központ, honnan a vallás átszivárog az értelemre és az akaratra is; minélfogva a vallás az emberi természet minden lényeges erőit, az érző, Ítélő és végrehajtó tehetségeket egyaránt foglalkoztatja s jótékony munkásságban tartja. S csakis azt a vallást lehet tökéletesnek mondani, amely az érintett tehetségeket egyaránt foglalkoztatja; ellenkezőleg minden vallás kisebb-nagyobb mértékben félszeggé lesz s elveszti azt az üdvös hatását, melyet az emberi lélekre gyakorolni van hivatva. Nevezetesen, ha a vallást csak az értelemre akarjuk alapítani s mindent visszautasítunk, amit az értelem meg nem foghat és ki nem magyarázhat: úgy a vallás nem emelkedik ki a közönséges ismeretek sorából s rendesen hidegen hagyja a keblet. Ilyen a szoros értelemben
