Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Első rész: Isten országának Uráról: az Istenről
54 anyádat, hogy jól légyen dolgod és hosszú életű légy e földön, melyet a te Urad, Istened ád te néked.“ Azután következik a hatodik parancsolatban mások életének megkimélése, mialatt természetesen nemcsak a szoros értelemben vett gyilkosságot kell érteni, hanem minden oly érzést és cselekedetet, mint harag, irigység, bosszú és gyülölség, melyek által a mások életét oly gyakran megkeserítjük. A hetedik parancsolatban a családi élet szentségére figyelmeztetünk, mely legfőbb biztosítéka a társadalom jóllétének, miután a boldog ország nem egyéb, mint a boldog, megelégedett családok összege. A nyolczadik parancsolat szivünkre köti a más vagyonának tiszteletben tartását. Inkább adjunk, mint sem vegyünk; inkább jót tegyünk, mint se kárt okozzunk. A kilenczedik parancsolat arra int, hogy embertársaink becsületét meg ne sértsük, senkinek jó hírnevét gyanúsítás által el ne homályosítjuk, mert a becsület legdrágább kincse az embernek s midőn hazugsággal, rágalommal a másét elakarjuk venni, a magunkét veszítjük el. Végre a tizedik parancsolat nemcsak a gonosz tettől, hanem még a gonosz kívánságtól is visszaint, a mi kétségen kívül első lépcső a bűnre ; mert valamint a jónak, úgy a rosznak is a szív a forrása s egy tett sem születik meg addig, mig a szivet meg nem nyerte vagy legalább el nem ámította. Ez a tiz parancsolatban foglalt erkölcsi kötelességek rövid tartalma, melyek soha el nem avulnak s a melyeknek engedelmeskednünk kell nem a büntetéstől való félelemből, hanem benső tiszteletből, mert csak ekkor mondhatjuk magunkat erkölcsösöknek. 42. §. A szeretet törvénye. A mit Mózes tiz parancsolatra osztott, azt Jézus két parancsolatba foglalta, ezt mondván: „Szeressed a te Uradat, Istenedet teljes szivedből, teljes lelkedböl és teljes elmédből és szeressed felebarátodat, mint te magadat.“ Máté. 22, 37—39. Márk. 12, 29—31. Luk. 10, 26. Az erkölcsi törvények összege tehát a szeretet, mint az apostol is mondja: „Ez a tökéletesség köteléke.“ Kol. 3, 14.
