Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Első rész: Isten országának Uráról: az Istenről
51 39. §. A világon található rosszak szintén az isteni gondviselés eszközei. Tagadhatatlan, hogy a világon, akár a természeti, akár az erkölcsi világot tekintjük, számtalan oly eseménynyel találkozunk, a melyeket egy szóval Tosznak nevezünk. Tűz és viz, hideg és meleg, betegség és háború megannyi ellenségeink, még a szerencse és öröm is romlásunkra lehetnek, a minélfogva mindezek kételyt támaszthatnak szivünkben az isteni gondviselés iránt. Pedig, ha közelebbről vizsgáljuk mindazokat a dolgokat, a miket mi rosznak tartunk, úgy találjuk, hogy azok is az isteni gondviselés eszközei, melyek által ö egyfelől a természet munkásságát, másfelöl a mi erkölcsi nevekedésünket mozdítja elő s nem egyszer alkalmunk van nekünk is vallást tenni az apostollal: „Dicsekedünk pedig a háborúságokban is, tudván, hogy a háborúság békességes tűrést nemz ; a békességes tűrés pedig megkisértést, a megkisértés pedig reménységet, a reménység pedig meg nem szégyenít; mert az Istennek szerelme kiontatott a mi szivünkbe a szent lélek által, ki nekünk adatott.“ Róm. 5, 3 — 5. Sokszor megtörténik, hogy mi rosznak tartjuk azt is, a mi tulajdonképpen jó. A zivatar, mely fákat sodor ki és állatokat pusztít el, egyszersmind a levegőt is megtisztítja. Ha az emberek feljegyeznék mind jó, mind rósz napjaik számát, a nagyobb rész legalább bizonyosan többet számíthatna az elsőkből, mint az utolsókból. Aztán igen sokszor mi magunk vagyunk okai azoknak a roszaknak, a melyekért panaszkodunk. Hányszor ássuk mi magunk alá egészségünket ; hányszor idézünk mi magunk perpatvart, zenebonát és háborút. A mikor már nyomorainknak mi magunk vagyunk okai, úgy tekinthetjük azokat, mint Istentől reánk bocsátott büntetést, mely által a mi megjavulásunkat akarja eszközölni s Így azok nem lehetnek roszak. Lehet azonban a rosznak oka rajtunk kivül is vagy a 4*
