Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)

Első rész: Isten országának Uráról: az Istenről

hatjuk, hogy Isten a legbölcsebb, a legszentebb, a legjobb, a legigazabb stb.

c) Úgy, hogy Istent, mint minden okozat okát tekintve, neki oly tulajdonságokat írunk, a melyek nélkül nem lehetne a világ teremtője, fentartója és igazgatója. Ezt az utat via causalitatis-nak nevezik. Ez utón jutunk Isten mindenhatóságának, mindentudóságának stb. ismeretére.

Mindezek a különböző tulajdonságok azonban egymással a legszorosabb összeköttetésben állanak s csak véges elménk gyengeségén akarunk segíteni akkor, mikor azokat egyenként s egymástól elkülönítve gondoljuk s teszszük vizsgálódásunk tárgyaivá.

31. §. Istennek léteiére tartozó tulajdonságai.

Istennek, mint legtökéletesebb valóságnak, léteiére nézve tulajdonítunk:

1- ször örökkévalóságot és váltoshatatlanságot, mely szerint az ö léte nincs az idő határai közé szorítva s annak változásai alá vetve. Istennek nincs kezdete, sem vége; ö teljesen független s a változás nem érinti léteiét.

„Minekelőtte a hegyek lennének és formáltatnék a föld és e világ: öröktől fogva mind örökké te vagy erős Isten.“ Zsolt. 90, 2.

»Az Istennél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.“

• Jak. 1, 17.

2- szor megmérhetetlenséget és anyagtalanságot, mely szerint az ö léte a tér által sincs korlátozva és nincs egyes részekből alkotva. Az Isten nagysága végeden; neki nincs testi formája vagy ahoz hasonlósága.

* »A menny nekem ülőszékem és a föld az én lábaimnak

nyugtatója ! Hol van a ház, melyet építenétek nékem és hol vagyon az én nyugalmamnak helye?“ Esa. 66, 1.

»Az Isten lélek és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.“ Ján. 4, 24.

3- szór mindenhatóságot, és mindenüttjelenvaló— 42 —