Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)

Bevezetés

18

sostomustól származik s tulajdonképen könyveket jelent, mint a „ßißXiov“ görög szónak többese. Neveztetik még a biblia könyvek könyvének és szent Írásnak, megkülönböztetésül minden más könyvektől, a melyeknél eredetét, tartalmát és czélját tekintve szentebb, becsesebb, minthogy Pál apostol szerint: „bölcsé tehetnek az idvességre.“ 2. Tim. 8, 15. Ha a bibliát Isten -igéjének nevezzük, ez elnevezést szorosan véve, hibásnak kell mondanunk, mert jóllehet Isten is szól hozzánk kiválasztott emberei által, tehát Isten szava is van a bibliában ; de másfelől találunk ebben beszédeket, a melyek éppennem az Istenéi, hanem a gonoszokéi, Istennek ellenségeié. A többek közt Máté 4-ben is, a hol a Krisztus megkisértetése van leírva, a gonosz lélek nyilatkozik és folytat beszélgetést Jézussal. A bibliában tehát szorosan megkülönböztetendő Isten szava attól, a mi emberi közlemény, a mi képes kifejezés és költői szépítés. Nem az egész biblia Isten igéje, de Isten igéje van a bibliában, mert Isten szelleme nyilatkozik ezen iratokban s íróit ezen szellem vezérelte és lelkesítette, a mint Péter apostol mondja: „Nem ember akaratjából származott régen a Prófétáknak prófétálásuk, hanem á szent lélektől indíttatva szóltak az Istennek szent emberei.“ Pét. 1, 21.

Ebből már kitűnik az is, hogy mit kell értenünk az ihletés vagy inspiratio alatt.

Az a tisztelet, a melylyel az emberek kezdettől fogva a biblia iránt viseltettek, annak mondhatni égi fényt kölcsönzött : nevezetesen azt tartották, hogy annak irói az Isten különös ihletésében részesültek, mely szerint ők csak azt írták le, a mit Isten nekik sugallott s mintegy tollba mondott. Innen származott aztán az a tévedés, hogy a bibliának egyes tételeiért készek voltak sokan a tudományok által megállapított igazságokat megtagadni, mint például, hogy a föld forog a nap körül, holott a bibliában irya van, hogy Jozsué megállította a napot; hogy a föld alakulására ezredévek kellettek, holott Mózes szerint Isten a világot hat nap alatt teremtette stb. Az ihletést ebben az értelemben ma már józan ember nem fogadja el s általában nem képzelhető a szent Írással nagyobb visszaélés, mintha azt a csillag- és természetvizsgálat, a földrajz és történelem kézi könyveként tekintjük. A szent irás egyedüli czélja az emberek között a kegyes és istenes életet előmozdítani; annak ihletése nem a szavakban, hanem magában a tárgyban kere-