Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)

Negyedik rész: Isten országának megvalósulásáról: az egyházról

112

elhunyt jeleseik iránt viseltetnek; a másodiknak megünneplését szükségessé tette az a mondakör, melylyel az egyház lassanként Jézust körülövedzte. Ugyanezzel egyébaránt még számos ünnep keletkezett az egyházban, de a melyek a reformáczióval nagy részben megszűntek s ma csak a kereszténység egy része üli meg.

Az innepek közt találjuk még az új évet is. Ezt az első keresztények szintén nem ünnepelték, annyival inkább, mert akkor a pogányok Jánus istennek szenteltek ünnepet; később aztán mint Jézus nevenapját ünnepelték meg, ma inkább polgári ünnep.

Az elősorolt ünnepek közül a karácsont, husvétot és pünköstöt részint két, részint három nap ünnepük meg. Régebben még több napokon is ünnepelték ezeket, nevezetesen a husvét utáni egész hét ünnep volt; karácsont 1094. körül négy nap ünnepelték meg.

A hét valamelyik napjának ünnepnappá való szentelése csaknem általános szokás minden valamennyire miveit népnél. így a régi görögöknél a hétfő, a perzsáknál a kedd; az assyriaknál a szerda; az egyptomiaknál a csütörtök; a törököknél a péntek; a zsidóknál a szombat ünnepnap; a keresztények a vasárnapot ünnepük meg a hét napjai közül.

79. §. A keresztelés.

A keresztelés a kisdedeknek az egyházba való külső béavattatása. Történik úgy, hogy a pap, kinek tisztében áll a keresztelést végrehajtani, a kisded fejére tiszta vizet önt, mialatt ezeket mondja: „Én keresztellek tégedet N. Atyának, és fiúnak szent léleknek nevébe.“ Máté 28, 19., mi nem egyebet jelent, mint azt, hogy a ki megkeresztelkedik, köteles a szerint a tudomány szerint élni, mely az Atyának akaratából a fiú által kihirdettetett és a szent lélek ereje által elterjesztetett; más szókkal köteles a keresztény hitben megmaradni és annak megfelelő erkölcsös, nemes és tiszta életet folytatni, a mint azt a tiszta viz is ábrázolja és jelképezi.

Minthogy azonban a kisdedeknek, mint még