Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Negyedik rész: Isten országának megvalósulásáról: az egyházról
108 77. §. Az imádság. Az imádság a léleknek Istennel való társalgása, a honnan következik, hogy imádságunkat egyedül az Istenhez kell és szabad intéznünk. Czélja nem az, hogy az Isten akaratját kérésünkkel megváltoztassuk, a mi lehetetlen, hanem hogy kifejezzük az Istenben való bizodalmunkat és az ö akaratján való megnyugvásunkat. Imádkozni nemcsak a templomban és élőszóval, hanem magányban és gondolattal is lehet. Az imádságnak legszebb formája az úri imádság, melyből nyilván van, hogy nem annyira földi, mint lelki jókért kell könyörögnünk. Könyörögnünk kell pedig a Jézus nevében, a mi azt teszi, hogy az ö szellemében intézzük kérésünket az Istenhez, tehát mindig azzal a gondolattal, hogy nem a mi, hanem az Isten akaratja legyen meg. Vannak, a kik az imádságot szükségtelennek tartják azért, mert az Isten a mi kérésünk nélkül is tudja minden szükségeinket és óhajtásainkat s kérésünkkel úgy se változtathatjuk meg az ő akaratját. A kik igy gondolkoznak, azok nem fogták fel az imádság czélját. A gyermek is tudja, hogy szülői őt szeretik s érte minden áldozatra készek s mégis örömmel tárja fel előttük szive vágyát, leike gondolatait még akkor is; ha aggódik, hogy kérését szülői nem fogják teljesíteni. így a vallásos ember is imádkozik, nem azért, hogy valami olyant mondjon az Istennek, a mit az nem tud, hanem hogy jelét adja Istenben való bizodalmának s a tőle való függés eleven érzetének. Az imádságnak ennélfogva főkelléke a bizalom, a mint az apostol is mondja: „Imádkozni hittel kell, semmit nem kételkedvén, mert a ki kételkedik, hasonlatos a tengernek habjaihoz, mely a szelektől megmozdíttatik és ide s tova hányattatik. “ Jak. 1, 6. Az emberek, a kik az Istent egy földi uralkodó képében állítják magok elé, azt hiszik, hogy az Istenhez is csak közvetítés által lehet járulni. így jött szokásba lassanként az Istenen kívül a Jézushoz, Máriához és a szentekhez is imádkozni. Hogy ez nem helyes, nyilván van az egész szent írásból, hol tiltva van az Istenen kívül másoknak imádása,
