A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)
Harmadik rész: A keresztény erkölcstanról vagyis a ker. vallás feltételeiről
178 NEGYEDIK FEJEZET. A bűnökről. 1. §. A bűn az isteni törvénynek áthágása (1 Ján. 3, 4; Jak. 2, 11). Ennek alaki mibenléte az, hogy az értelemből és az akarat szabadságából származzék; másképpen nem lenne büntetésre méltó. Jóllehet az emberek néha az indulatoktól elragadtatva megvakulnak (Róm. 7, 15) és azt cselekszik, a mit józanabb megítéléssel helytelenítenek (19 v.), de azért egyik sem történik az akaratnak valamelyes beleegyezése nélkül. 2. §. Adám által, ki a tiltott gyümölcsöt akarattal . és szabadon megette, a bűn a világba belépett (Róm. •5, 12); de nem úgy mintha ő a vétkezésben az utódoknak személyi képét viselte volna, mint az egész emberi nemnek szülője; mert ugyanazon okból a halálban s más bajokban is, mint a fáradságban, verejtékezésben, fájdalomban, sőt a szaporodás áldásában is kellett volna viselnie; és igy mi ezeknek többé alávetve nem lennénk. Jóllehet ama dolgokban, melyek öröklési jogon a szülőkről a gyermekekre átszállnak, mint pld. a kiváltságok stb., a szülők az örökösökről gondoskodhatnak, de azért ama saját érdemek, melyek által azokat a kiváltságokat szerezték, nem az utódok személyében állottak és állanak elő. így a bűn, mint személyes cselekvés, más emberre át nem szállhat, kivéve utánzás által. Az Abrahám, Izsák, Jákob és mások cselekedetei, ámbár ők családfők voltak, nem voltak a családéi. A világi törvényszéken sem kötelesek a gyermekek a szülők személyes tetteiért felelni. Bűnök által beszennyezett lélek sem adatik nekünk Istentől (Préd. 7, 30). 3. §. Ebből folyólag ámbár a tized szedésnek (a hol a két összetalálkozó személynek egyike passiv állapotban van) más az oka, mint a bűnnek, de azért magáról Léviről is csak szolás-forma szerint mondja az írás, hogy tizedet fizetett Abrahámnál fogva. Mi a bűn? A bűn mindenkinek sze mélyes cselekedete Ádám tói kezdve. Ellenvetés.
