Ágoston József: A Hódmezővásárhelyi Unitárius Egyház története - Unitárius kereszténység 3. (Budapest, 1936)
belépésüket tőle telhetőleg támogassa. Ez a tanácsadás lassanként úgy folytatódott, hogy a kilépők sorban hozzá fordultak vallásunkról ismereteket szerezni. Az uj hithirdetés nyomán a kilépettek 1879. április 14-én a kolozsvári unitárius egyházközség kötelékébe beléptek. A hívek száma még abban az évben annyira felszaporodott, hogy nemsokára, ez év májusának 22. napján megalapíthatták a fiók egyházközséget is. A fiók egyházközség megszervezését méltányolni kellőképpen csak úgy lehet, ha egyidejűleg figyelembe vesszük azokat az állapotokat, melyek a hívek kitérését kísérték. Nagy dolog volt ez még abban az időben! Mert ebben a vérbeli református városban nem nézték jó szemmel az unitárius eszmék terjedését. A kitérteknek mindent meg tudtak bocsátani, csak azt nem, hogy az unitárizmusnak lettek az úttörői. Ezek az áttérések nem anyagias érdekből történtek, hanem az Ur Jézus emberi nagyságának megismerése vonzotta a kitérteket az unitárius vallás kötelékébe. Hogy pedig mily ellenállhatatlan vágyakozás árja hajtotta az első híveket az Ur Jézus emberi arcvonásának megismerése felé s mennyire vágyódtak az emberiség örök vezérének, Jézusnak közelébe jutni, igazolja az a néhány sor, amellyel fiók egyházukat: „teljes bizalommal és nagy reménységgel a Jézus Krisztus tanításának egyenes értelmezéséből megismert egyedülvaló egy Isten dicsőségére“ alapítják meg. Ez volt a fundamentuma hitük templomának 1 11
