Ágoston József: A Hódmezővásárhelyi Unitárius Egyház története - Unitárius kereszténység 3. (Budapest, 1936)

Dávid Ferenccel Kolozsvárra, hanem Váradon maradt s innen készült alföldi téritő útjára. Ennek a buzgó unitárius léleknek a munkája volt kilenc alföldi unitárius egyház megalapítása. Első teendője a váradi egyház megszerve­zése volt. Néhány hónapi ittléte után Belényesre ment, mely a váradi esperesség területén feküdt. Itt az egész város az unitárius hitvallást fogadta el. Ide, Belényesre hívta ki 1570. tavaszán Karádi Pált, Óvári Benedeket és Thordai Mátét. Basilius most ezeknek az erdélyi ifjaknak kísé­retében indult el az Alföld evangélizálására. Az első állomásuk Békés volt, ahonnan az egyházmegalapitás után Makó-Vásárhelyre (ma Hódmezővásárhely), majd Makóra mentek. Makón és Hódmezővásárhelyen Thordai Máté lett a pap. A többiek folytatták útjukat Szeged felé. Szegedről Csanádon keresztül Temesvár felé indulnak. Itt alakult meg az Alföld legerő­sebben megszervezett unitárius egyháza, ahol Karádi Pál lett a pap. Temesvár, mint a begler bég székhelye, a Tiszántúl déli részének köz­pontja s később az unitárius püspökség szék­helye volt. Temesvárról Simándra ment Basilius, ahol szintén egyházat szervez s Óvári Benede­ket hagyja ott papul. Jászberényi Györgyöt a Dunántúlra küldi. Innen tért vissza Békésre, a közben elfogott unitárius pap védelmére. Majd Belényesre ment, s néhány év múltán vissza­vonult Kolozsvárra, mint a kolozsvári egyház esperese. Ettől az időtől kezdve az alföldi unitárizmus három község és három vezér körül csoporto-8

Next

/
Thumbnails
Contents