Derzsi Károly (szerk.): A Budapesti Unitárius Egyházközség értesítője az 1881-1890 évekről (Budapest, 1891)
1881-1890
17 Lendván, Szegszárdon, Szent-Gotthárdon, Váczon, Zentán, Zomborban, Székesfejérvárt, Mura-Szombaton, Hevesen, Galgóczon, Bábolnán, Szkjczón, Tinnyén, Bögötén, Csávoson, Ibafán, Kis-Terennén, Komáromban, Békés-Csabán, Rákos-Csabán, Czinkotán, Rákoson, Nagy-Lélen, Sátoralja-Ujhelyen, Érsekújvárt, Kenésén, N.-Körüben, Atkáron, Szecsődön, Ernődön, Tápió-Sápon, M.-Kovácsházán, Péczelen, Kis-Terpesden, Zavalján stb. stb. Nehány esketés a protestáns templomokban végeztetett, melyek e czélra elismerésre méltó testvéries készséggel átengedtettek. Ennyit budapesti anyaegyházközségünk 9 évi működéséről,— s most az ide tartozó leány- és fiók-egyházközségekről szólunk nehány ismertető szót. j A hódniezö-vásárhelyi unitárius leány- (elébb fiók-) egyházközség 1879-ben alakult abból a 18—20 lélekből, kik nagyobb részben az evang. egyházból tértek volt át. Az első istentiszteletet köztük Nagy Lajos tanár és eperes tartotta 1880. évi május 17-ikén. A fiók-egyház elébb a kolozsvári anya-egyházhoz tartozott, de 1882-ben a budapestihez csatlakozott s az itteni lelkész közvetlen gondozása alá került, ki azon évben egyszer, 1883-ban kétszer tett ott látogatást, nagy számú hallgatóság előtt istentiszteleteket tartván, melyekről a helyi lapok nagy elismeréssel Írtak. Ez év végén már némi mozgalom indult meg, melynek eredménye lett az, hogy a lelkek száma 1884. végén 168-ra emelkedett, kik legnagyobb részben a ref. egyházból tértek át. Hogy ez áttérések miatt a ref. egyház részéről az áttértek s egész egyházunk mily alaptalan támadásokban részesültek — ezt jobb elhallgatnunk. Az istentiszteletek tarthatására alkalmas közintézeti helyiségek átengedése később megtagadtatván, híveink kénytelenek voltak egy házas telket vásárolni s abban egy alkalmas imaházat teremteni, melyet 1884. évi augusztus 17-én nyitottunk meg ünnepélyesen a hívek és érdeklődők tömeges részvétele mellett.*) Az imaház, valamint a korábban vásárolt temetőhely megszerzésében kiváló érdeme van, a többek közt, Megyelka József akkori gondnoknak. —‘Miután a budapesti rendes lelkész a távolság és elfoglaltatás miatt istentiszteletek s gyűlések tartása végett évenként csak kétszer-háromszor *) A megnyitó ima és beszéd az »Unitárius Kis Könyvtár« XIV. füzetében olvasható.
