Jakab Elek: Emlékirat a budapesti unitárius templom felszentelési ünnepélyére 1890. okt. 26. (Budapest, 1890)
—^ 6 <5"— hadvezérei Magyarországon sokban akadályozták okét: az unitárius vallás mégis Dávid Ferencz idejében — Csik-Gyergyón kívül —■ a magyarságot egész Erdélyben és a magyarországi részekben meghódította; innen átment Szathmár- és Máramarosv ár medvébe, s utóbbiban Huszton, a szomszéd Biharvármegyében Nagy-Váradon és Belényesen, Temesvármegyében Temesváron, Békésvármegyében Békésen, Aradvármegyében Simándon, Csanádvármegyében Csanádon, Makón, Hódmezővásárhelyen és Szegeden alakultak népes hitközségek. Majd a Dunán túl is Tolnavármegyében Tolnán, Somogybán Szigetváron, Felső-Baranyában Laskón, Nagy-Harsányban, Pécsen számos hiveik lettek s népes hitközségeket alakítottak. Ez utóbbi, hajdan hires egyetemmel biró városban, mely püspöki székhely is volt, az unitáriusok hosszasan bírták tulajdonul a püspöki székesegyházat. A Duna jobb partjáról a balra is áthatottak hitelveik, s a Buda-Pesttől két órára, Visegráddal szemben levő Nagy-Maros, Hontvármegye virágzó mezővárosa egészen unitárius volt. Számuk annyira megnövekedett, hogy az erdélyitől teljesen külön álló, úgynevezett magyar alföldi unitárius püspökséget alkották, s püspökjük az irodalomban ismert Kárádi Pál volt. Az unitárius tanoknak e nagy elterjedését igazolja egy 1588. Baranyavármegyéből Rómába segélyért küldött [Icatholikus] hivatalos jelentés, melyben Írják: „hogy Magyarországból a katholikus vallás majdnem kiküszöböltetett. Minden részét annyira ellepte az eretnekség [Protestáns és Unitárius], hogy minden eretnek felekezetet feltalálhatni; de kiváltképen az Arius tana [az Unitáriusoké] annyira felujult a lelkekben, hogy követőinek száma mintha a többinél máris nagyobb lenne.“ Az erdélyi unitárius püspök és az egyház kormányzó tanácsa székhelye Kolozsvár, a hol az egyháznak öt temploma, egy alsó és egy akadémiai jellegű felső iskolájuk volt, a hol magyar születésű s Német-, Olasz- és Lengyelországból behívott hires tudósok, Írók és tanárok tanították a király egész birodalmából t. i. Erdélyből, a Tisza mentéről s Magyarország Törökhódoltság alatli részéből ide gyűlt, nagyszámú tanuló ifjúságot; magyar, latin, görög nyelven mivelték a tudományokat és nemzeti irodalmat; Dávid Ferencz volt az igazgató, Molnár Gergely, Bazilius István, Sommer János, Palaeologus Jakab, Rotterdami Erasmus s a t. a tanárok, a kik mindannyian hasznos könyveket Írtak; ő egyedül 45 különböző tárgyú- magyar és latin művet irt, egy részét német és svájezi trinitárius tudósok ellen, melyek által mint az erdélyi reformatio bevégezője s az unitárius vallás megalapítója lett hazájában és Nyugot-Európa miveit országaiban ismeretessé. * * *
