Jakab Elek: Emlékirat a budapesti unitárius templom felszentelési ünnepélyére 1890. okt. 26. (Budapest, 1890)
30 é~ szitette; a vállalkozó czég szerződésileg kötelezte magát: „hogy azon terv szerint, a meghatározott anyagból és kijelölt módon, nevezett mérnök ellenőrző felügyelete alatt, Budapest főváros pesti részének, 1030. számú betétében (1031 — 1039) h. r. sz. alatt levő ■ s a budapesti unitárius egyház tulajdonát tevő telkén egy három emeletes bérházat és templomot épit 325.000 írtért oly módon, hogy az 1890. nov. 1-ig teljesen felépüljön. Az építési költséget az építési czég előlegezi, mely úgy lesz törlesztve, hogy az építtető egyházközség — a templom kivételével — az egész épület használati jogát 1890. nov. 1. kezdődő s 1940. octóber hó 3l-én végződő 50 évre vállalkozónak átengedi; vállalkozó czég köteles az egész épületet a kikötött használati évek alatt jó karban tartani s annak éltetésékor mindent oly állapotba vissza- és helyreállítni, falakat, ajtókat, ablakokat oly módon újra festetve, a mint most átveszi, az építető egyházközségnek tulajdonába bocsátani.“ A belső teljes felszerelést az építető egyház saját költségén foganatosítja. Ennyi a mindenkit érdekelhető lényeg. . . . Még csak azt jegyzem meg, hogy a pap, szóbeli egyezésnél fogva, az egyházközség által kijelölt szállásáért némileg mérsékelt bért. fizet. A telekajándékozás, építési terv, az építés felügyelése az építési és építés-felügyelő bizottság érdeme. Övék volt a gond- és fáradság súlya. Övék a mű ily ízléssel létesítésének főérdeme. Nevüket a templom homlokán lévő tábla emlékezetben tartja. * * * Fennáll tehát már az egyszerű kis unitárius templom, nagy és fényes társai közt, Magyarország szivében, Budapest fővárosában, szilárdan, díszesen, s ma, dicsőségtől ragyogó fényben. Jogot rá az 1848-ki nagy idők ma is élő és soha ki nem alvó szabadsági szelleme, s az akkor újjá teremtett nemzeti alkotmány, helyet a főváros adott. Szerencsés véletlenség, hogy az alkotmány-utczában van, a hol őt és az építtető egyházat a magyar nemzet ezer éves alkotmánya és örök szabadságszeretete fogja v.édni. A mű építészeti styljének szépsége s szilárd és megkülönböztetett anyaga összhangzásban van azon szellemi erőtényezőkkel, melyek létesítették. Az Egy-Isten eszméjének itt, a magyar fővárosban hirdetésére, a szeretet- és türelem vallásának terjesztésére van emelve, mely eszme nagy, szép és örök, mely vallás egyszerű, őszinte és igaz; soká volt üldöztetés tárgya, s háromszáz év küzdelmei és szenvedései közt védte meg szivében azon ötven ezernyi szabad székelység, melynek nehány Hát 22 év előtt sorsa a távol Erdélyből hozta ide, s ők eddig bujdosódva, ma imádkoznak legelőbb saját istenházukban. Az unitárius székelység vallásossága az egyik főtényező volt e mű létrejöttében, s ma régi bő óhaját látja
