Ferencz József (szerk.): Unitárius évkönyv 1939 (Budapest, 1939)

orthodox szárny) sth. is. Nálunk as „unitárius“ és a „szabadelvű“ annyira váltakozva fordulnak elő, hogy még Angliában és Amerikában is találunk ilyen elnevezéseket: „Unitárius és más szabadelvű keresztény“ szövetség, ifjúsági egylet stb. Vájjon nem jelenti-e azonban ez a kifejezés „és más szabadelvű keresztény“ azt, hogy az unitárizmus nem az egyetlen szabadelvű szervezet? Látszólag azt jelenti, lényegében azonban nem. Névben ugyanis az unitárius és más szabadelvű kereszténység tagjai sokszor eltérnek egymástól (pl. univerzálista egyház, kongregácionálista egyház stb.), lényegileg azonban ezek éppen azért vétették fél magukat a szabadelvű keresztények közé, mert, régi hittételeiket kinőve, teljesen unitáriussá lettek. Az unitárius nevet pedig csak azért nem vették fel, mert saját régi nevüket meg akarták őrizni. Ez a régi név azonban sehol sem jelent olyan, hittételt, amely az unitárizmus sál ellenkeznék. Az „univerzálista“ név például arra vonatkozik, hogy Isten mindenkit üdvözíteni akar (egyetemes üdvözítés, szemben a kálvinista predesztinációval). Ezt pedig az unitáriusok is tanították kezdettől fogva. S hasonlókép állunk a többi nem-unitárius nevű szabadelvű kereszténnyel is. A „szabadelvű keresztények“ gyűjtőfogalma alá egyetlen olyan f elekezet sem tartozik, melynek hittételei az unitáriusokétól különböznének.

2. De hát milyen alapon állapítom én ezt meg? Hiszen a köztudatban az él, hogy az unitáriusok maguk sincsenek tisztában azzal,

32