Ferencz József (szerk.): Unitárius évkönyv 1938 (Budapest, 1938)

Isten kegyelme

apa arra, hogy ki is az a „világosság szent atyja“. Temetési szertartásainkat különösen falun igen nagy érdeklődés kíséri. Valami különle­geset várnak tőlünk. Az a legmegnyugtatóbb szétszórt híveinkre, ha temetésnél nem kényte­lenek más felekezet lelkészéhez fordulni. Az egyházi adózás sok kívánni valót hagy maga után. Ha a 600 hívünk általában fejen­ként havi 30 fillért hajlandó volna áldozni Isten dicsőségére, a Dunántúl unitárius egy­házi kérdése meg lenne oldva. Napi egy fil­lért apánk emlékére!! Vannak, kik áldoznak, de még nagyon sokan vannak, kik elfeled­keztek. Az unitárius hitfelfogás általában nem ellenszenves. Az eszme ott él a tömegek lelké­ben. A jövő nem lehet kétséges, de a jelen hitbuzgósága van hivatva lerakni annak fun­damentumait. Bartók Géza. Isten kegyelme. A legnagyobb dolog a világon ... Látha­tatlan, felmentő mozdulata az Ur kezének. — A kegyelem, — egy mindig velünk járó Ol­talom ... Az Isten kegyelme, — védtelen hely­zetben, nem várt Védelem... nagy veszély­­íren, — váratlanul érkező M entő ... 74

Next

/
Thumbnails
Contents