Ferencz József (szerk.): Unitárius évkönyv 1938 (Budapest, 1938)

Unitárius irodalmunk kérdései

sának — legalább az irodalmi társaság termelvényei hozzájuk juttatása utján halaszthatatlan, szükség van.

Unitárius híveink ez öntudatositásra kiválóan képesek és alkalmasok, erre az alap meg van. Csak ki kell fejleszteni. Ezt nemcsak társaságunk, de amerikai hittestvéreink állapították meg. Példaképpen hivatkozom a közismert és közszeretett Snow afiára és társaira, akik az 1920 évben felkerestek és unitárius vidékeinket meglátogatták. Ez útban súlyt helyeztünk arra, hogy ne csak minket, de híveinket is ismerjék meg s ezért legtöbb helyen harisnyás (nem női harisnya értendő, hanem szürke vagy fehér daróc a harisnya alatt), tehát harisnyát viselőszékelyekkel üdvözöltettük őket.

Az unitárizmus a külsőségekben puritán, ezért az ész és műveltség vallásának is nevezik, tehát a tanult emberek vallásának mondják. Erre tekintettel amerikai testvéreink bámulva állapították meg a harisnya gazdájának unitárius voltát s csodálkozásuknak adtak kifejezést a magyar köznép értelmi fejlettsége felett.

Mi is nyugodtan megállapíthatjuk tehát azt, hogy az előfeltételek adva vannak s az öntudatositás ébresztése és ébrentartása a mi hivatásunk, a mi feladatunk.

*

Egy újabb kérdés az is, hogy az irodalomnak s igy az unitárius irodalomnak is — anynyira öntudatositó és állandó jellegű hatása van-e, aminőnek azt mi — ennek művelői hiszszük — vagy annyira múló jelentőségű, hogy

29