Unitárius énekeskönyv (Románia, 1951)

Énekek

Tel-jes él - lem-ben, Mig é - lek e föl-dön,

Szí - vem - ben a ha - la - dás, Szám-ban di - csé - rét mon - dás

2. Oly igen. nagy jóvoltát Hozzám Istennek Lelkem nem tudhatja számát Sok jó tétinek,

Azért dicsekedem, Bízván az Úristenben, Leszek őfelségében Jó reménységben.

3. Csodálják ezt megértvén Sok nyomorultak,

És örülnek engem látván. Kik meghervadtak,

Ők is én példámmal Szívüket felgerjesztik, Istenhez felemelik Bizodalommal.

4. Jersze azért felszóval Öt magasztaljuk,

Mi is mind egy akarattal Szent nevét áldjuk. Mert ő meghal'lgata, Minden keserűségből, Kimentvén szükségünkből, Minket megtarta.

(Dóczi Zsuzsanna, XVII. század

42