Unitárius énekeskönyv (Románia, 1951)

Énekek

Üd - vöt más-tói nem re - mé - lek.

2. Mint az áléit bús virágra Megújító harmatot,

Vérző szivem fájdalmára Csak te hintesz balzsa[mot,

Könnyül sorsom terhe rajtam, Ha imára nyílik

[ajkam.

3. Rám-rám derül ismeretlen Utamon egy kis öröm ; Azt is a te véghetetlen Jóságodnak köszönöm ;

Hálr.könnyem tündöklése A te neved hirdetése.

4. Gyenge vagyok, lankadoznak Búzgóságom szár[nyai,

Bármily híven vágyakoznak Színed elé szállani.

Oh adj erőt, hogy inig élek, Egyedül csak néked

[éljek f .

(Lévai/ József.)

61.

Dallama: 50. Vidám szívvel.

1. Csak tebenned, örök Isten!

Van fő bizodalmunk,

Mert sem égben, sem e földön Nincs másban oltalmunk;

Azért halld meg kérésünket, Mert néked könyörgünk,

És tekints le magas mennyből,, Egyetlen reményünk.

2. Légy vezérünk, kegyes Istent Légy őrző pásztorunk,

Légy kővárunk és paizsunk, Örömünk s oltalmunk;

Boldog sorsunk állásában

3S