Unitárius énekeskönyv (Románia, 1951)

Énekek

Jertek mind, ezt jól meglássátok,

Ember, jól ide figyelmezz :

Istennek mily csodálatosak Dolgai az emberekhez.

3. Az ür az, aki elapasztja A tengert és folyóvizet,

Örvendezhet a nép, hogy rajta Száraz lábbal 'áltálmehet;

Éltünket az Isten vezérli Próbákon és küzdelmen át,

Veszély között lelkünket őrzi,

Ha sújt is, ő az, ki megáld.

4. Lelkem, bűzd,ülj fel áldozatra És áldjad az Istent híven.

Altalhozoít szent akaratja Sebes tűzön, nagy árvizén.

Hálás szívvel holtig beszélem,

Hegy engem hogy megnyugtatott, Könyörgésem nem érte szégyen, Panaszomban meghallgatott.

(Sz. Molnár Albert átírva.)

318.

Dallama; 57. Hozzád megyek.

Uram, pereld meg bús lelkem perét,

Hozd fel nyugalmam rég várt reggelét,

Nézd csüggedésemet,

Gyötrő kétségemet,

Ne próbálj, jó Uram,

Erőm felett.

Jeremiás siralmai 3:58. (11. M.)

233