Unitárius énekeskönyv (Románia, 1951)

Énekek

(LXXXIV. ZSOLTÁR )

198.

Dallama: 83. Oh egyetlen.

1. Oh seregek nagy Istene!

Mily kedves gyönyörűsége A te szerelmes hajlékidnak;

Az én lelkem fohászkodik,

Tornácodba kívánkozik,

Oh Istene a magasságnak!

Áhítozik testem lelkem Tehozzád élő Istenem !

2. Oh boldog az ember nyilván,

Hogyha az ür útján kíván Járni-kelni szívvel lélekkel.

Siralomnak járván völgyén,

Hol kiszáradt minden ösvény,

Ott is ő nagy hiedelemmel Kutat készít, ás csatornát,

S belé esővizet bocsát.

3. Mert minekünk fényes napunk Az Isten és mi paizsunk,

Kezén hordoz, úgy szeret minket. Azokkal ő csodát tészen,

Kik járnak a jó ösvényen,

Minden jóval megáldja őket.

Ki bízik az Úristenben,

Boldog teljes életében.

(Szenei Molnár Albert átírva.)

159