Unitárius énekeskönyv (Kolozsvár, 1927)

Előszó az első kiadáshoz

Dallama : 48. Miatyánk kit.

1. Teremtő Isten, bármily messze menjek, Fölöttem fénylik a te tiszta mennyed,

A tiszta mennynek tükörében képed

S örök hűséged.

2. Közelben s túl a tengereken, távol,

A napsugárban jóságod világol;

A négy tájékról zengési az égnek Rólad beszélnek.

3. Áldlak, teremtőm, mindnyájunknak atyja, Aki sorsunkat bölcsen igazgatja.

Add, hű lehessek hozzád mind halálig. Sírom zártáig.

(S. K.)

1. Kegyelmes Isten,

Kinek kezébe Életemet adtam,

Viseld gondomat Vezesd űtamat,

Mert csak rád maradtam. 2

2. Gyermekségemtől Fogván egyedül Csak te tőled vártam, Mint atya után Fiú, kiáltván, Könyörögve jártam. (1591.)

Most is csak benned Reménységemet,

Uram, helyheztettem, Magam rád hagytam, Rád támaszkodtam,

Te alád vettettem.

4. Hallgass meg azért Te nagy nevedért Én könyörgésemben, Mutasd meg jódat,

Sok áldásodat

Az én szerencsémben.

(Balassi B.)

79.

Dallama : 244. Mostan Úristen.

3.