Unitárius énekeskönyv (Kolozsvár, 1927)

Előszó az első kiadáshoz

75.

Régi virágének.

Me-leg szív-vei né - ki há-lát mon-da-ni.

2. Országunkat megáldotta békével, Mezeinket gazdagítja bővséggel,

Nem látogat semmi terhes szükséggel, Táplál minket mindennapi kenyérrel.

3. Balsors akit csapdos-verdes, ne féljen, Bánatára írt az égtől reméljen,

Könnyünk árja záporként bár omolna, Nincsen bánat, kinek írja ne volna.

4. Imádd azért, Jeruzsálem, uradat. Megtartódat, kereszténység, magasztald. Sionnak a sugár hegye égbe néz:

Mit búsulnál, ember, fel a mennybe nézz 1

(Skaricza Máté, átírta P. M.)- 48 -