Unitárius énekeskönyv (Kolozsvár, 1927)
Előszó az első kiadáshoz
190. (XLVII. ZSOLTÁR.) D. Bourgois. No min-den né-pek, di-cső-it-sé - tek Az ls-tent vi-gan zen-gő da-lok-ban ! Áld-já-tok itt lent Az ö - rök Is-tent, Ki - nek ha - tal-ma és bi - ro-dal - ma Áll nagy fen-ség-ben A min-den-ség-ben föl-dön Meg-áll ö-rök-kön Es 2. íme az Isten e dicsőségben Minket is felvett, Örökévé tett És tiszta fényben Előttünk mégyen Hogy ő utána, Fényes nyomába Haladjon minden S őt áldja híven, Ünnepi dallal, Nagy diadallal. 3. Fel hát, fel népek, Nevét zengjétek, Gyűljetek egybe, Mind egy seregbe. Mert így akarja A népek atyja, Hogy minden nemzet, Kiket teremtett. És az egész föld, Melyet ő bétölt, Az Istent áldja, Csak őt imádja. (Sz. Molnár Albert átírva.) 145 — 10
/
