Iszlai Márton (szerk.): Egyházi énekek gyűjteménye. Unitárius iskolák, ének-karok és a gyülekezet használatára egy, két, három és négy szólamra írva (Budapest, 1896)
ELŐSZÓ Midőn ezen gyűjteményt az iskolák, gyülekezetek és egyházi énekkarok használatába bocsátom, meg kívánom jegyezni, hogy sokáig haboztam a felett, hogy minő alakban szerkesszem e könyvet. Végre is a dolognak mindenoldalú megfontolása után, valamint saját tapasztalataim nyomán arra határoztam magam, hogy leirom minden éneknek szövegével együtt a daliamat is, de a szövegből csak annyit alkalmazok a dallamok alá, mennyi egy rendes isten-tisztelet alkalmával szükséges. Ily alakban jelenik meg ma már mindennemű énekes- és daloskönyv. E nélkül a több szólamú éneklés lehetetlen. Az újabb időben folyóiratainkban megjelent szép énekszövegeket a helyzet kényszerítése folytán magam láttam el dallamokkal; örülni fogok, ha idővel a hivatottabbak szebb és megfelelőbb dallamokról gondoskodnak. Angolhoni és amerikai hitrokonaink énekeskönyveiből is vettem át nehány szép éneket, minél fogva az uj énekek száma a gyűjteményben 38-ra megy. Mintegy 60 éneknek van uj, illetőleg megújított szövege. Talán sok is egyelőre, de majd eldönti a gyakorlat, hogy az uj dallamok zenei értéket foglalnak-e magukban, vagy nem ? Az ünnepi énekek közül néhánynak szövegét megint ama kényszer-helyzet miatt dolgoztam át, hogy ne szájhagyomány után, hanem ismert szép zsoltárok szerint énekeltessenek. Az énekek nagyobb részét azért Írtam inkább kemény C. és G. hangnemben, mert igy könnyebb a hangjegyszerinti éneklés; ez nem zárja ki azt, hogy éneklés alkalmával ne vehessük tetszés szerint mélyebben vagy magasabban, a mint a dolog természete kivánja. Több éven keresztül tartó összes törekvésem odairányult, hogy ének-ügyünk régi, elmaradott állapotából kiemelkedve, nyerjen némi lendületet s legyen hova-tovább fokozódó hatással vallásos életünk fejlődésére. Kolozsvárott, 1893. deczember 31. Iszlai Márton.
