Halotti énekeskönyv az erdélyi unitárius egyházi közöns használatára (Kolozsvár, 1856)

— 72

Szél jött rá ki tudja honnan, Mely vidéknek ormiról:

Az a halál szellete,

Öldöklő iehellete;

így az élet rózsa és láng,

Oda vannak mind egyaránt.

4. Földi e testnek szépsége, Kétes, ideig való;

Égi a lélek épsége,

Biztos, örökkévaló.

Hadd porhadjon el a test, Sirba viszem örömest, Tudván nem hal meg a lélek, Általa végnélkül élek.

XXXVI.

1. X£i ragyogni látod élted csillagát, Halljad a természet hathatós szavát: A gyenge és erős,

Félékeny és a hős Meghal egyaránt.