Halotti énekeskönyv az erdélyi unitárius egyházi közöns használatára (Kolozsvár, 1856)

26 —

Sok ínségek, sok unalmak Sértsék s próbálják ezeket.

5. Már az ember épül s romol, Egéssége feláll s bomol, Boldogsága nem állandó:

Ma tündöklik mint virágszál, Holnap sárgul s halálra vál, Minden sorsa változandó.

6. Sokan tanulnak egymástól S irtóznak a meghalástól;

De szükség annak meglenni: Mindenkinek jövendőben,

Egy bizonytalan időben,

.Az ítéletre kell menni.

7. Azért a ki halálához Közel, végső órájához,

De bűneiből ki nem tér:

Reszket mint a nyárfa-levél, Melyet megindított a szél, Tudván vészen siralmas bért.

8. Nem használsz ilt bőícseséggel, Gazdagsággal, sem szépséggel, Majd koporsóba kell szállnod;