Halotti énekeskönyv az erdélyi unitárius egyházi közöns használatára (Kolozsvár, 1856)

13 —

Most nagy bátran dicsekszel: Egy nem várt órában eldőlsz, Meghidegülsz,

S a koporsóban fekszel.

5. Ki a szerencse keblében, Bőségében,

Élsz az élet javának:

Kincsed a haláltól nem ment, S nem áll ellent Véletlen csapásának.

6. Ki nagyra fölemeltetvén S tiszteltetvén

A méltóság polczán ülsz:

A halál véletlen itt lesz, Semmivé tesz, —

Egy fuvaltára meghűlsz.

7. Oh szenteld hát Istenednek És tisztednek,

Ember! minden órádat;

Mától el ne halogassad,

Most folytassad Beád bízott munkádat.

8. Legkellemetesb virágod , Ifjúságod