Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Czire Szabolcs: A történeti Jézus asztalközössége és az úrvacsora gyakorlata
Minden esetben tartsuk szem előtt az úrvacsora méltóságát, ezért igyekezzünk annak megfelelő körülményeket teremteni a háznál végzett szolgálat idejére is: gondoskodjunk intimitásról, a beszélgetőket intsük meg vagy kérjük más helységbe távozásra, és főleg a tévét-rádiót kapcsoltassuk ki. A tanulmány végére egy utolsó kérdéskört hagytunk, amelyet erre a kérdésre adott feleletcsokorban lehetne összefoglalni: asztalközösség - csak a templomban? De csak érintjük, hogy mindenki maga gondolhassa tovább. Ne feledjük el, hogy először volt a jézusi nyílt asztalközösség és utána a kultikus úrvacsora. Fontos felismerni, hogy a rítus nem helyettesítheti a tényleges asztalközösséget, annak ugyanis csak egy formája. Ha tőlem azt kérdeznék, hogy milyennek szeretném látni a jelen és a jövő unitárius egyházát, azt mondanám, hogy sok tekintetben olyannak, mint amilyen mindig is volt. És itt egy olyan közösségre gondolok, amely úgy vallja kereszténynek magát, hogy nem egy kegyetlen kivégző eszközt emel önkifejező jelképévé, hanem a nyitott asztalt. Ez méltó a Mesterhez, és ez summázza az igazi kihívást. Könnyű a keresztet cipelni ahhoz képest, hogy mit jelent életközösséget vállalni és örömtelivé tenni emberi szíveket. Olyan közösségre gondolok, amely arról ismerszik meg hogy mindig nyitott asztalánál minden ember szívesen látott. Olyan közösségre gondolok, amely tisztában van azzal, hogy Isten nemcsak teremtette a világot, hanem az továbbra is az övé, és minket méltókká tett arra, hogy áldásainak szétosztásában munkatársak legyünk. Olyan közösségre gondolok, amelynek asztalánál mindig Isten a házigazda, de a vendégek meghívását reánk bízta. Olyan közösségre gondolok, amelyben a szeretetvendégség az itt és most zajló teremtés ünneplése, és ahol a családi asztalt minden alkalommal Isten országában ülik körül. 99 A a é g s s y t z a ö t a k r a z o t l r ékül n ö r a t z V t i ö a a s c J « , é é o z g r u e a
