Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)

Adorjáni Rudolf Károly: A pipei unitárius egyházközség keresztelési anyakönyvének elemzése

Összefoglaló táblázat

Pipe

Szásznádas

Egyéb

F

L

ö

F

L

ö

F

L

ö

1923-1929

42

42

84

8

8

16

0

1930-1939

72

47

119

7

5

12

0

1940-1949

31

40

71

2

3

5

1

1

1950-1959

51

30

81

3

5

8

0

196

159

355

20

21

41

0

1

1

1960-1969

27

20

47

7

4

11

1

2

3

1970-1979

8

10

18

14

20

34

6

4

10

1980-1989

1

1

2

14

12

26

3

7

10

1990-1997

5

2

7

15

11

26

3

5

8

41

33

74

50

47

97

13

18

31

237

192

429

70

68

138

13

19

32

A „néma számok” beszélnek, kihallható belőlük a kettes korszakolás oka:

Az I. korszak a pipei

anyaegyházközség,

a szásznádasi filia (beleértve a magyarosi szórványt is) születési adatait tartalmazza, míg a

II.

korszak a Pipe-Nádas társegyházközségben (a magyarosi szórvánnyal együtt), valamint a más helységekben letelepedett, pipei

származású

családokban született/keresztelt gyermekekéit.

Az I. korszakban Pipe

endogám

jellegű település volt. Morvay Judit magállapítása érvényesül: „a különböző endogám tendenciák együtt jelentkeznek. A lokális, vallási, vagyoni csoportok egybeesnek.”4

4 Morvay, 1977: 689.

5 Az összképet 1-1 katolikus, református, görögkeleti édesapa, 5 katolikus édesanya, egy kovács tarkította.

6 Barth-Balogh, 1979:23

Az akkori anyakönyvezett gyermekek mind helyben lakó, magyar nemzetiségű, unitárius vallású, a belső emberek kivételével földműves családok szülöttei voltak.5

Az anyakönyvből az is kideríthető, hogy Pipe

az

első korszakban hagyományőrző, zárt faluközösség volt. Barth

János

Balogh István megállapítását érvényesítve mondja: „az egymással szoros szomszédsági viszonyban élők együttese”.6

A faluközösséget az egy telken, egy fedél alatt lakó idős és fiatal családok alkották.

Az emberek a családjukhoz tartozókkal, falustársaikkal közvetlen kapcsolatban álltak.

290