Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Balázs Mihály: A kolozsvári unitárius kollégium 262. számú kódexe
200 z I 5 y s ezeknek az egyébként teleírt lapoknak egynémelyikét későbbi kezek félig ki is tépték, továbbijónéhány lapból pedig akkora darabokat rágtak ki a férgek, hogy szinte alig olvashatók. A szétesett bőrkötés hátlapjára ugyanakkor beragasztottak egy féloldalnyi fehér papírost, amelyre egy tízsoros latin verset írt be egy későbbi kéz. Ennek azonban csak az első és utolsó sora s csak részben olvasható: Qui meritis dignas a...um corpore laudes Non tarnen iile potest non laudare pero A papiros középső részére ugyanis egy, azóta ugyancsak megtépázott, papírcsíkot ragasztottak rá, amelyen kihagyásokkal az alábbi szöveg látszik kiolvashatónak: Anno 1706 diebus Maji hic quoque liber ... ab Ijllustrissimo] Dfomino]. cantore Stephana Koncz oblatus est bibliothecae ... Bibliothecarius Moyses Pákei mp. Conciones Vetustissimae. Ebből tehát az derül ki, hogy a kódexet Koncz István 1706 májusában juttatta el a kollégium könyvtárába Pákei Mózes könyvtárossága idején, s hogy az állományba való felvételét végzők tisztában voltak azzal, hogy régebbi szövegeket tartalmazó gyűjteménnyel gazdagodtak, ezért adták neki a nagyon régi prédikációkra utaló címet. A kódex tartalmára, a keletkezés körülményeire és idejére vonatkozó elképzeléseket azonban célszerű lesz a leírását követően megfogalmaznunk. Ennek során elkülönítem és []-be írt számokkal jelölöm meg a másoló kéz, vagy a tartalom megváltozása következtében elkülöníthető egységeket, megfogalmazom legjellemzőbb vonásaikat, s idézek minden olyan szövegrészletet, amely a datálás során hasznosítható. A kódexben ily módon a következő szövegegységeket lehetett kijelölni: [1] Új számozás 1-8: Concio ex Apoc. (A szöveg Máté és Lukács alapján értekezik Jézus nemzetségéről. Bizonygatja a két evangélista összhangját. A genealógia egy-egy személyiségét más névvel illetik ugyan az evangélisták, de mindketten Dávid nemzetségéből eredeztetik Jézust.) [2] Új számozás 9-136, régi 1—64: Külön cím nélkül prédikációk, amelyeket ugyanaz a kéz írt le. Az új szerint 81-85. (régi 37-39.) között egy értekezés olvasható De matrimonio címmel. Inc. A szent házasságnak méltósága felől így szóla az apostol. Heb. 13. 4. Szövege azonos a 15. egységben (324-328) található értekezésével. A prédikációk kezdetben az egyházi év rendjét látszanak követni, a későbbiekben azonban ez az elv elhalványul. A keletkezés, illetőleg a másolás idejére vonatkoztatható az alábbi megjegyzés: 56v: „Lön pedig ez az dolog világ teremtése után 3962 esztendőben, mostan penig van annak az születésnek 1659 esztendője. Ha penigh ez világnak 6000 esztendeig kellene fel állani, az hitel „mindenektől vagion" némely - lyektől vagyon, hogy szent Illyés prédikállotta volna azt az ő házanépének,
