Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Rezi Elek: Az unitárius rendszeres teológia irodalma
egy nagy „időközi hiánnyal” szembesülünk, és a 21. században szükség van egy átfogó, a különböző szakterületek újabb kutatási eredményeit figyelembe vevő rendszeres teológiai munka (unitárius hittan) megjelentetésére. Egyetértek korunk egyik teológusával, aki szerint „a dogmatikai (hittani) munka jelentősége az egyház életében a tévtanítás elhárításában, megelőzésében, az evangélium gazdagságának aktuális kibontakoztatásában, az egyház tanítói munkájának segítésében, a hit és a szeretet szabályának állandó felmutatásában van.”58 58 Török István-Kocsis Elemér-Szűcs Ferenc: Dogmatikai Prolegomena. Kiadja a Református Zsinati Iroda Doktorok Kollégiumának Főtitkári Hivatala. Budapest, 2000.131. 59 Példaként megemlíteném, természetesen a teljesség igénye nélkül, Long, Arthur, Reed, M. Clifford, Chrysside, John, Jones, J. Eric angol, Adams, J. Luther, Harrington, Donald, Buherens, John, Church, Forrester, Beach, K. George , Reeves, Gene, Williams, George, Parker, Ann Rebeca, Rasor, Paul, Arnason, Wayne, Wesley, B. Alice, Murray, Williams amerikai, Hewett, Phillip kanadai, Stears, David észak-írországi teológusok munkásságát. De a szabadelvű francia, német, svájci teológia képviselőiről sem feledkezhetünk meg: Gounelle, Andrée, Rössler, Andreas, Baisiger, Max. De a felsorolás nem lenne teljes, ha nem említenénk a magyarországi Sztankóczy Zoltánt, aki fordításaival és tanulmányaival gazdagította a szabadelvű teológia eszmerendszerét. Sajnos azzal is számolnunk kell, hogy amerikai és angol hittestvéreink az erdélyi keresztény teista teológiai alapozáshoz kevesebb segítséget tudnak nyújtani napjainkban, mint ahogy azt a 19. század második felében munkálkodó elődeik tették. Teológiájuk olyan változatos képet mutat, és annyira sajátságos, hogy csak gondos megfontolás és alapos mérlegelés mellett hasznosíthatjuk és építhetjük be az erdélyi unitárius teológiánkba. Ok inkább a formai és liturgikus étékekre, sajátos szociáletikai kérdésekre fektetik a hangsúlyt - ami a maguk világában nyilván helyénvaló és természetes, de kétlem, hogy az erdélyi sajátosságokat szem előtt tartva minden beilleszthető lenne teológiánkba. Ez természetesen nem jelent elzárkózást, hanem a hittani alapelvek tudatos mérlegelését. Keresnünk kell azt, amit közösen hasznosíthatunk.59 A közös és termékenyítő hatásokat kereste az a tanácskozás, amelyet a kolozsvári, amerikai és angol főiskolák képviselői tartottak 2006. július 8-a és 11-e között Kolozsváron. A tanácskozás sok tisztázatlan kérdést megoldott, de a legfőbb eredménye az volt - véleményem szerint -, hogy ösztönzést adott arra, hogy a teológiai tudományok területén kölcsönösen támogassuk egymást. A kölcsönösség egyik figyelemreméltó elgondolása az volt, hogy a jövőben az erdélyi Protestáns Hittudományi Főiskola Unitárius Karának tanárai is előadásokat tarthassanak az amerikai és angol lelkészképző intézetekben, ugyanakkor amerikai és angol diákok is hallgathassanak előadásokat az Unitárius Karon. Ezek olyan kihívások, amelyekkel eddig nem szembesült az unitárius lelkészképzés tanári kara, de amelyet vállalt. Ugyanakkor a világháló kínálta lehetőségek is a kölcsönös gyarapodást szolgálják 166
