Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Rezi Elek: Az unitárius rendszeres teológia irodalma
Körömöczi János, Márkos György, Kriza János, Ferencz József, Varga Béla, Borbély István, Erdő János és mások. Mégis el kell ismernünk, hogy az unitárius rendszeres teológiai irodalom 1571-től — János Zsigmond unitárius fejedelem halála évétől - a 19. század második feléig a nyomtatásban megjelent munkákat figyelembe véve legalábbis szegényes. A közel három évszázad alatt kevés hittani munka került nyomtatásra, és általában hittani irodalmunk „csak” káték4 kiadására korlátozódott. Erdő János is úgy vélte, hogy ezt a helyzetet sajátos külső és belső körülményekkel magyarázhatjuk és érthetjük meg. 4 A nyomtatásban megjelent, és a kéziratban fennmaradt gazdag unitárius kátéirodalom az unitarizmus szabadelvű teológiai szemléletével, a sajátos egyház- és társadalompolitikai változásokkal magyarázható, amelyek egyrészt a kibontakozás, másrészt a túlélés felé terelték az alkotó munkát. Vö. Rezi Elek: Hitvallásismeret (egyetemi jegyzet). Kolozsvár, 2005/2006. Innen: Az unitárius kátéirodalom rövid története. 12-15..; Legújabban: Balázs Mihály: Felekezetiség és fikció. Tanulmányok a 16-17. századi irodalmunkról. Régi Magyar Könyvtár, Tanulmányok 8. Balassi. Budapest, 2006. In. Elhúzódó felekezetiesedés és rendhagyó kátéirodalom. Az unitáriusok kátéiról a kezdetektől a dési komplanációig, 37-75. A külső körülmény az állam abszolutisztikus valláspolitikája, az ezzel kapcsolatos ellenreformáció, valamint az államhatalomnak az a törekvése, hogy megsemmisítse az unitárius reformációt. Erre nézve már a 16. században konkrét intézkedések is születtek, mint például a könyvcenzúra, az innovációs törvény bevezetése, az unitáriusok kizárása a közhivatalokból. Majd a történelem során következtek az újabb megpróbáltatások: a szombatosság vádja, a templomok és iskolák erőszakos elfoglalása, a Trianon utáni hatalomváltás, a nacionál-kommunista diktatúrának szigorú cenzúrája, javaink elkobzása — s az okok felsorolása még így sem teljes. A külső körülményből fakadó nehéz helyzetben az erdélyi unitarizmus a fennmaradásért küzdött, és „hitelődeink” részéről kiváltotta azt az állásfoglalást, hogy tartózkodjanak hittani munkák írásától. Az ok az volt, hogy ne adjanak újabb lehetőséget az elnyomásra, üldözésre. Helyesen ismerte fel „hitelődeink” gondolatvilágának és magatartásának kényszerhelyzetét Varga Béla is: „Az állandó elnyomatás és az unitárius gondolat célzatos üldözése tartózkodóvá tette hitelődeinket abban, hogy vallásuk igazságait összefoglalva a nagy nyilvánosság elé bocsássák. Innen érthető, hogy a magyar unitáriusoknak szinte egyetlen nagyobb hittani munkája Szentábrahámi Mihály püspöknek Summa Universae Theologiae Christianae secundum unitarios című műve, amely 1787-ben jelent meg Kolozsvárt, magyar fordítása pedig 1898-ban Derzsi Károly tordai tanár tollából. Szentábrahámi mint a hittan tanára írta ezt a könyvet, valószínűleg még püspökségét megelőzőleg, de mivel éppen ebben az időben volt az üldözés a leghevesebb, az elnyomatás a leg-153 A r t i z e e r n o o u d l d n s ó a izgi t e i m á r a a u
