Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Gálfy Zoltán: Ras-Schamra titkaiból
főpap szerepét a nagy engesztelési napon, amelyet Izraelben a hetedik hónap tizedikén tartottak; ekkor a főpap belépett a Szentek Szentjébe ( 3 Móz/ Lev 16, 4Móz/Szám 20). Másfelől a főpap közméltósági szerepének azonosságát sem téveszthetjük szem elől. Mindkét esetben - az ugariti és a jeruzsálemi kultuszban - tagja volt az uralkodó melletti legfőbb tanácsnak. Azonosak voltak az ünnepek, amelyek a templomhoz kötődtek: a páska ünnepe, a lombsátrak ünnepe és a hetek ünnepe. Harmadszor említenünk kell a fenti áldozatokkal kapcsolatos azonosságokat. Az ugariti és a héber nyelvben ezeknek neve, gyökmássalhangzói nagyrészt azonosak voltak. Az italáldozat neve például teljesen azonos volt, héberül nesek, ugaritiban NSK. A békeáldozat neve héberül selamin, ugaritiban SLM. A fogadalmi áldozat héberül néder, ugaritiban NDR. El kell fogadnunk Kappelrud tételét, amely szerint a leletek ismeretében „most már nem titok: a kultuszok nagy részét Ras-Schamrából, Ugaritból vette át Izrael.” A templom a királyság szétszakadása után mind Júdeának, mind Izraelnek közös szentélye maradt, akkor is, amikor a két állam hadakozott egymással. A salamoni templom hűséges mása volt a Ras-Schamra hegyén Baál tiszteletére felépített templomnak. Ezt a megállapítást az ásatások alapján Arvid Kapelrud a Die Ras-Schamra Funde und das AT című művében fejtette ki (München, 1967). Szerinte a ras-schamrai ásatásokon feltárt alap méretei pontosan megegyeznek a salamoni templomnak a Királyok könyvében szereplő adataival. Ennek a magasságára vonatkozóan csak következtetések lehetnek, de az alaprajz ezt lehetővé teszi. A ras-schamrai ásatások rendjén Baál temploma mellett feltárták Él főisten templomának alapjait is. Marad a kérdés: miért vették alapul Salamon idejében a Baál-templom méreteit? És ugyanilyen méretűek léteztek máshol is: a késői bronzkorban épült hácóri templom, valamint a Földközi-tenger keleti részén lévő aradi félszigeten épült templom. Ez utóbbi a Kr. e. 10. században épült, és a 8. században még állt. John Bright szerint ez izraelita templom volt.4 4 J. Bright: Izrael története. Budapest 1990, 491. A Baállal kapcsolatos választás hátterében az a tény áll, hogy kultusza a Közel-Kelet hatalmas területén — Szíriától Egyiptomig - rendkívül elterjedt volt. Baál szent fák, források, hegyek istensége, szelleme volt. A honfoglalás előtti Kánaánban éppen úgy ismert volt, mint a Földközi-tenger egész keleti partvidékén. A Királyok első könyve több helyen beszél erről. A királyság kettészakadása után főleg az északi rész Izraeljében találunk világos utalásokat a kérdésben. Ezek szerint már Jeroboám király tisztelője volt Baálnak. Fénykorát a Baál-tisztelet az Omri-dinasztia alatt és főleg Akháb királysága alatt érte el. A fennmaradt utalások sejtetni engedik, hogy 108
