Ferencz József - Kelemen Albert et al.: Dersi János emléke. 1830-1890 (Kolozsvár, 1893)
— 15 — püspök az 1880. évi egyházi vizsgálat alkalmával, több napig házánál volt szállásban. O e megtiszteléseket nagyra becsülte, azokra sokat adott. Erősítették egyházához való ragaszkodását s azon rég táplált szándékát, hogy vagyonát jótékony czélra hagyja, nagy mértékben irányozták az egyházra s annak hözépiskoláira. Köztudomású, hogy Maros-Vásárhelyt 1890 augusztus hó 30-án kelt végrendeletében összes javait jótékony czélokra hagyta; névszerint a kolozsvári s székely-keresztúri középiskoláknak, a maros-vásárhelyi unitárius egyházközségnek s az EMKE-nek. E 100 ezer frtot érő hagyományával Dersi János a legnagyobb jóltevőink: a Zsukiak, az Augusztinovicsok és Kovácsok díszes sorába emelkedett s halhatatlanná tette nevét, emlékét a hazában, az egyházban. Figyelemre méltó, hogy összes hagyatékának — mondhatni — felét a székely-keresztúri középiskolának hagyta. Ezt azért tehette, mert átlátta, hogy ott legnagyobb a szükség, ott a legsürgetőbb a segedelem. Eátta az államkormány kétszeri megintéséből, hogy azon középiskolának létérdeke s jövő emelkedése forog koczkán. Látta azon középiskola érdekében, a helyszínén Dániel Gábor főgondnok elnöklete alatt megtartott unitárius értekezlet lefolyásából, a közvélemény megnyilatkozásából, hogy közóhaj azon iskolánknak nemcsak eddigi állapotában fentartása, hanem tovább fejlesztése is, s látta, hogy e végre miként hozza meg a buzgóság áldozatát. Az ott nyilvánult meglepő áldozatkészség s barátja Br. Orbán Balázs példájának hatása, nemcsak arra indították, hogy azon iskolánknak hagyományozza nagy birtokát, hanem annak teljesebbé tételére, a VI. osztály felállítására még életében 10 ezer frtos alapítványt tett. Az eseményeket éber figyelemmel kisérte, s ott jelent meg segedelmével és akkor, a hol és mikor legnagyobb volt a szükség. Dersi János életének külső eseményei nagy befolyással voltak magános életére. Azokból lehet megfejetni, különben olykor a vidámabb kedélyhangulatnak is helyet adó komoly, magába zárkózó, sőt mások iránt bizalmatlan természetét. Alig lehet egy-két embert megnevezni, a kiket ő bensőbb barátságával megajándékozott volna. Ilyenek gyermekkori játszó-, tanuló- s katona bajtársa Csíki Gergely s majd Burdács Alajos maros-vásárhelyi birtokosok, valamint Fekete Gábor
