Kiss Ernő: Dávid Ferenc születésének négyszázados emlékünnepére (Kolozsvár, 1910)
VI. Az unitárius vallás törvényesítése
60 DÁVID FERENC A váradi disputádéval, — bár döntő hatású volt az új egyházra nézve, — még nem értek véget a küzdelmek. Mélius, noha éppen az ő táborából hangzott leghangosabban, hogy a váradi vetélkedés utolsó legyen, 1570 elején új vitára hívta Dávidot és követőit a csenger-miskolci zsinatra. Ezek azonban nem jelentek tek meg, mivel fejedelmüknek már Váradon kijelentett akarata volt, hogy a határokon kívül vitatkozni ne menjenek, hanem a velük közlött vitatételekre egy nagy könyvet és újabb tételeket küldöttek maguk helyett.1 Igaz, hogy az 51 tétel közül csak tízre feleltek, a többit pedig mellőzték, mivel nem tartoznak az üdvösség kérdéséhez, de feleletük olyan, hogy igazuk felől minden kétséget kizár. E müvükhöz csatolták az ő zsinatjuknak vitatételeit, melyet szept. 5.-ére hívott össze Dávid Marosvásárhelyre, hova Méliusékat is meginvitálta. Ám nem volt kedvük megjelenni rajta. A zsinatok mellett az irodalom terén is folyt a harc. Mélius a váradi vetélkedés után kiadta hitvallását és megrágalmazta a vita Dávidtól kiadott leírását, hogy nem az igazságot tartalmazza. A csenger-miskolci zsinat után magához a fejedelemhez írt egy terjedelmes levelet Dávidék ellen. Ezeken kívül ő is, társai is több müvet adtak ki nem annyira tanításaik védelmére, mint inkább az ellenfél meghurcolására. Mélius még egy hosszú verset is irt ellene, melynek rettenetes gyarlósága éppen méltó a káromlással telt tartalomhoz. Dávid és társai szintén nem tétlenkedtek. Mindjárt a váradi vitatkozás után megjelentek Dávid prédikációi magyar nyelven;2 utána egy nagy latin munka következett, melynek első fele valóságos ethika, másik fele pedig heves támadás az Antikrisztus ellen;3 erre Víllini Sándor kiskönyvének fordítását adta ki az Antikrisztus majmozásáról;4 majd a Háló cimü mű fordításában és kiadásában vett részt Dávid. Jeles segítője akadt az irodalmi harcok' Summa confessionis de Deo et aliis articulis ab Haereticis et Antichristis oppugnatis. 2 Első része az szent Irasnac külen kíilen reszeyből vött predicaciocnak- Gyulafehérvár, 1569. De regno Christi liber primus, de Regno Antichristi liber secundus. Gyulafehérvár, 1569. 4 Könyvetske Az igaz keresztyéni keresztségről es a Papa Antichrisztusnak maymozássáról. Kolozsvár, 1570.
