Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)

VI. 1560-1564

«2 SZEBENI és KOLOZSVÁRI VALLÁS. adása — sok lárma után, győzelmi reményükben megcsalódva, mind ők kezdettek haza készülődni, mind a Luthert követők eltávozásra fel­hatalmazást kaptak. “ x) Az úrvacsora kérdésében csaknem egy évtized óta vitatkozó felek itt sem egyezhetvén ki: a két felfogás hívei egymástól végképen elvál­tak, a reformált egyházak alig létesült egysége megbomlott, egyetlen tantétel, két önálló hitfelekezet létrejöttét s még azon évi jun. 4—11-n a thordai országgyűlésen mindkettőnek törvényesitését eredményezte. Dávid P. a Kálvin, Hebler Mátyás a Luther urvacsorai felfogását kö­vetők superintendensévé választatott. A megerősítés hiányát illető ellenvetés indokolatlan azért, mert akkor annak szükségessége tör­vényben még kimondva nem volt; de azt a király rendeletéi, a sze­mélyese előtt lefolyt választási tény maga eléggé igazolja. Dávid F. ez után nem sokára udvari pappá is lett, a mik és az 5-ik törvény­­czikk az új theologiai irány teljes győzelmét állapítják meg. „Azon oknál fogva — igy szól az — hogy a kolozsvári, azaz a magyar, és a szebeni, azaz a szász nemzetbeli eklézsiák superintendensei és papjai közt a vallás és különösen az úrvacsora kiszolgáltatása ügyében eddig­­elé különböző viták, vetélkedések, küzdelmek és hitfelfogások voltak: az egyenetlenség megszüntetése, mindkét rész lelkiismerete megnyug­tatása s a honlakók békéje végett meghatároztatott, hogy jövőben mind­két félnek szabad legyen akár a kolozsvári, akár a szebeni vallást és hitfelfogást követni, de úgy, hogy ha valamely királyi vagy mezőváros és falu papja a kolozsvári eklézsia vallását és hitfelfogását prédikálni s a népet erőszakkal arra kényszeritni akarná, azt ne tehesse, de bár minő vallást akar követni valamely királyi vagy mezőváros és falu, olyan vallásu prédikátort tarthasson, az ellenkező vallásut pedig elmoz­díthassa. Ez tartassák meg a szebeni eklézsiák kebelében is. A ki pedig a szebeni vagy kolozsvári eklézsia hitfelfogásához akar csatlakozni, vagy úrvacsorát a szerint venni, a szebeni eklézsia superintendensi kerületében levő faluból úrvacsora vétel végett mehessen át a kolozs­vári hitvalláshoz tartozó faluba, ellent nem állván senki akadályozása, neheztelése, bántalmazó gúnyja sőt nevetése is.“ Dávid F. a Kálvin hitfelfogás törvényesitetése kivívása által álta­lában a hitszabadság, különösen a reformált hitvallás, de a később ál­tala alapított unitárius egyház érdekének is nagy szolgálatot tett, mert az urvacsorai tant lényegben ő mint unitárius is megtartotta; azonban a magyar és szász nemzetnek az egy vallás által közös érdekkapcsolat­ban maradására irányzott hosszas és lelkes törekvései az ország és köz­érdekek nagy kárára teljesen meghiúsultak. Ki tudja, a sziveknek a vallásegység által elért bensőbb vonzalma nem eszközölte volna-e a két nép politikai érzületének s intézményeinek is egyesülését ?! Az enyedi országos zsinat, úgy hevégzett tényei, mint a czélt nem ért törekvések szempontjából az erdélyi reformatio történetének egyik legkiválóbb mozzanatát fogja mindenha képezni. ') Egyliáztörténelmi Emlékek. I. Oklevelek s rok. tárgy. VII. számú köz­lés kéziratából.

Next

/
Thumbnails
Contents