Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
IV. 1555-1558
ÉS AZ 1585-KI KIEGYEZÉS. 3B A harmadik ellenkező nézet azoké, kik erősitik: hogy a szent szertartások Isten haragjának megengesztelő művei, általuk kiérdemelhető a bűnök bocsánata akkor is, ha az azokkal éléshez hit és más kegyes indulatok nem járulnak. Minthogy ezek Isten fiának jótéteményeit elhomályosítják, cselekedeteik értékét megcsökkentik: a zsinat tagjai hivatalukból folyólag, lelkiismeretűk ösztönzéséből nyilvános hitvallásukat előadni szükségesnek látták, kijelentvén, hogy az a próféták és apostolok írásitól semmiben nem tér el. *) Az urvacsorai szentséget Isten különös ajándékának vallva, szükségesnek Ítélik arra, hogy az ember bűneitől megszabaduljon. Tanitják: »hogy e szent intézmény Isten parancsolatából létesült, s mint Krisztus útja és ajtaja a menyországnak : úgy az evangeliom hirdetése ez ajtónak kulcsa ... A latin egyház ur asztalának nevezi, mert az Ur Jézus utolsó órájában tanítványaival asztal mellett ülve szerezte, a görög egyház szent vendégségnek [communio, synaxis\, hol Krisztus testét és vérét halála emlékezetére s szeretetéért hálaáldozatul veszik, úgy, mint ő rendelte. Urvacsorai tanaikat igazaknak s helyeseknek mondják; az ostyának arany és ezüst tartókba zárva persa fényűzéssel körül hordozása szerintük szükségfeletti, valamint a két szin alatti urvacsoravétel is; az átlényegülés [transsubstcmtiatio] valamint Berengar, Wicleff, Zwingli és más sacramentariusok tanai kárhozatosak és elvetendők. Az urvacsorai szentséget tisztán, épen kell fenntartani, nem véve el attól s nem adva hozzá semmit. Az avval élésnél öt fődologra figyeljenek a hívek, hogy: a hitben megerősödjenek, Istent szívből imádják, neki hálákat adva, az evangeliom tanításait kövessék, a szeretetet gyakorolják, az egyház állandóságára törekedjenek, a feltámadást és örök életet higyjék. Legfőbb pedig Krisztus testének és vérének az úrvacsorában valóságos jelenléte hivése és vallása . . . Ezek hitegységi tanaik rövidbe foglalva, ezeket tartják, tanitják s hirdetik most és jövőben, sőt nyilvános vita alá bocsátni is készek. Eddig sem múlt rajtok, de ellenfeleik kerülték az egyház ítéletét. . .“ A Jceresztség szentsége tárgyában hitbeli egyességök ez: „Keresztségi tanaik eklézsiáikban helyesen adatnak elé s annak szent szertartása szentirásszerüleg gyakoroltatik. Ezt szükségesnek vallják az üdvességre, úgy, mint Krisztus rendelte; abban velünk Isten kegyelmét közli, annak bizonyságául, hogy a háromsághivők és üdvezülendők közé bevétettünk; csak egyszer kell végbevinni Krisztus meghagyása szerinti ünnepélyességgel: Atyának, Fiúnak, Szentiéleknek nevében. A keresztség szövetségkötés Istennel, bűneink megbánása s iidvezülésünk végett. Nekik harczolniok kell - - mondják — azok ellen, kik a kisdedeket nem tartják megkeresztelendőknek, holott Krisztus mondja: Hagyjátok én hozzám jani őket ... Ez egyszerű, rövid, világos és egyértelmüleg hozott hitvallása az alsó pannoniai eklézsiáknak és Erdélyben mindkét nemzetnek, kivéve azon keveseket, kik a sacramentariusok felekezetéhez tartoznak s a kiket ők Isten egyháza tagjainak el nem ismernek, hanem annak ') Egyháztörténelmi Emlékek. II. Dávid P. irod. end. IV. sz. 3