Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)

III. 1555

A SZÉKI ZSINAT S VÉGZÉSEI. DÁVID FERENCZ ÉS STANCARO VITÁJA. 11 III. (1555.) Az ágostai hitvallásunk széki *) zsinata s végzései. Dávid Fereneznek Stancaroval első theologiai vitája. E zsinat és története oly ritka jelenség a magyar egyháztörté­­nelemben, hogy csaknem egyedül áll: fontos végzéseket hozott, hit­vallást, a mellett vádiratot [Apologia] készített, végzései első pontjában Stancaro Ferencz mantuai fi, orvostudor és theologus tanait kárhoz­tatta s az erdélyi egyházból kizárta; ez a zsinatot kigúnyolva és súlyos vádakkal illetve, végzéseit megczáfolta s a papságot tudatlannak, elnö­küket az ő szellemileg vak superintendensöknek nevezte; erre a zsi­nati papság nevében, annak felkérésére, Dávid F. elleniratot irt, visz­­szaútasitva a gúnyt és vádakat, bírálva az ellenfél hitelveit, igazolva a zsinat eljárását. Sajátságos, hogy e zsinatról az ágostai hitvallásnak levéltáraiban semmi adat nincs, egyháztörténelmünkben alig említetik, napja sincs tudva, csak az elleniratból tűnik ki, hogy 1555. ápril előtt történt, elnöke [Präses] Tárnái nevű reformált barát volt, ') azért, hogy a köz zavar miatt a szász eklézsiák püspöki széke üresen állott, vala­mint az is, hogy a zsinati vitákban a felelgető [Ilespondens] a kolozs­vári tanodában az oktatás vezérigazgatója [Ludi-Rector~\ Dávid Ferencz volt. Elvesztek mindkét fél iratai, egyetlen Írott emlék Dávid F. Dia­lysis czímü müve ;2) de ki volt az a Tamás barát ? ki hívta össze a zsi­natot ? ki e könyv kiadója ? az emlékiratok nem szólnak felőle. Erdély ez időben, csaknem folytonos országgyűléseket tartva s fegyverkezve, készült Lengyelországból özvegy királynéját és fiát fejedelmi székére visszahozni. I. Ferdinánd uralma ingadozott. A vaj­dák keresték a menekülés útját. Bornemisza Pál látta erdélyi püspök­sége közeledő végét. A Luther értelmű Petrovich Péter mind elébb nyomult délről Erdélybe. Természetes volt a vallásos eszmék ríj lendü­lete, az évekig nyomott keblek szabadabb föllélegzése. ... De a zsinatra az okot nem belső mozgalom, nem a kedélyek hangulata, hanem Stan­caro apostalkodása adta. E tudós férfi az 1542-n Vicenzaból szabad vallásos elveiért menekült olasz emigratioból való volt; 1543-tól 1550-ig Chiavennában, Bázelben, Yelenczében tartózkodva theologiai müveket irt és adott ki: a reformatioról és keresztény tudományról, a *) Szék mezőváros a régi Dobokavármegyében; virágzó református eklé­zsiájában 2389 lélek volt; esperességi székhely, 1840. tartozott hozzá 54 anya-, 26 leány-eklézsia s azokban 17,000 lélek; ma van 51 anya-, 40 leány-egyház s 20,000 lélek. Salamon J. De Statu Ecclesiae ev. Reform, in Transylvania Com­­mentatio sat. 1840. ... Az érd. ref. Anyaszenteayház Névkönyve 1807. ') Chr. Schesaeus: Oratio de Origine repurgatae coelestis Doetrinae . . . 1580. 8. maji. Dr. Georg D. Teutsch ily czímü gyűjteményéből: Merke zur Geschichte der Sachsen . . . Heft I. 353—54. 11. Lampe . . . 685. 1. 2) Egyhddört. Emlékek. II- Dávid F. irodalmi emlékei II. sz. 2

Next

/
Thumbnails
Contents