Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
II. 1551-1554
14 A BESZTERCZEI KÍPTALAN FÖLTERJESZTÉSEI. vend fiz Ítéletre. Ók az Atya Isten és fia, Jézus Krisztus, az ő urok és a Szentlélek előtt nyilván vallják és bizonyítják, hogy a mostani hitkételyek között megismerik és elfogadják a próféták és apostolok azon Írásait, melyeket kanonikus könyveknek hívnak, az ó- és új szövetség könyvét, azon alapot, a min, szent Pál szerint van építve Isten szent temploma, melynek főszegletköve Jézus Krisztus és a mely tudomány az Istennek hatalma, minden hívők üdvezülésére,- mely prófétai és apostoli Írások kegyes őseiktől három rövid hitczikk-formába vonattak össze és Symbolum név alatt ismeretesek, t. i. az apostoli, niceai és athanaziusi, melyeket a katekismusban is elismernek és vallanak . . .“ Ezután elő vannak adva tanaik: a megigazulásról, szentek híradásáról, a jó cselekedetekről, úrvacsoráról és miséről, a mikre nézve az olvasót a kútfőre utalom. ,De miért hoznának fel többet — mondják — a miből egész könyv telnék ki, midőn összes hitczikkeik benne vannak a Brassóban megjelent „Liber Reformationis* czímü könyvben, ') mely a vallás üdvös egysége tekintetéből, az ország főrendéi s a három nemzet törvényhozása által az erdélyi országgyűlésen kihirdettetett azon „ Agendit“-val együtt, mely a szentségek kiszolgáltatását szabja meg, hogy t. i. az egész év hétköznapjain mikor és mily szertartásokat kell végbe vinni és miképen ? hogy azok ugyanazon egy országban ne legyenek különbözők s egymástól eltérők, de legyen bennök egység, egyezzenek a szentirással s a keresztény hittel álljanak összhangzásban, melynek minden pontjait az eklézsiákban férfiakhoz illően megtartsák, mások kárhoztatása nélkül, Isten dicsőségére, Jézus Krisztus hívei buzgóságának növekedésére, a szerint, a mint azt nekik Izabella királyné, mikor még az országban volt, megengedte, sőt a mely tudomány és czeremoniák megtartásában őket György barát, kir. helytartó és váradi püspök s országbírója sem akadályozta. E pontok és hitczikkek egybe vannak gyűjtve, rendezve és kiadva a wittembergi eklézsiáknak azon könyvecskéjében is, melynek egyike vádiratával [Apologia] együtt 1530-n az ágostai országgyűlésre V. Károly császárnak mutattatott be a birodalmi keresztény karok és rendek jelenlétében; a másik, mely ugyan a wittembergi eklézsiák vallásának tartalmát fejti ki teljesebben, 1551-n terjesztetett elő a keresztény katholikus tudósok által Wittembergben ugyanazon fejedelemnek parancsára, a saxóniai fejedelem, herczegek és főrendek beleegyezésével, a saxóniai és velők egyetértő egyházak papjai aláírása alatt, sőt a mi olvasás, megfontolás'és itélethozás végett a tridenti keresztény zsinatra is be volt adva.“ ,E két hitvallásformát — igy végződik a fölterjésztés — annak ezilékeit és szabványait, melyeknél ők — Besztercze város és vidéke eklézsiáinak papjai és lelkipásztorai, a mellettök és közelökben élő egyenesb érzésű magyar papokkal és lelkipásztorokkal együtt — mint erőtlen kicsinyek, helyesebbet alkotni és a püspök által kezdeményezett ') Reformatio ecclesiarmn Saxonicar. in Transylvania. Coronae. mdxlvii. Urkundenbuch der many. Landeskirche A.B.in Siebenbürgen. I. Th. 1862. 6—36 U.
