Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
XIV. 1578-1579
KIFOGÁSOK 250 való szent János evangéliumának 1-ső része 1-ső verse. AUI-ik századé világi bölcseletén épült fel a háromság mesterséges alkotmánya. Simmler Josiás öt felvilágosult Servetusnak mondotta s mások másnak. A mint a régi századok theologusainak hitrendszere az övével nem egyezik — a kiktől ő egyes elveknél egyebet át nem vett — s arról nevezni öt helyesen nem lehet: úgy Serveto hitelvei és tanai elfogadása, kifejtése, pótlása s egy concret és positiv hitvallásban megtestesitése dicsőségére válik neki, barátainak és követőinek. Mondják, hogy tanait Socinéiből vette, hittudománya, vallása Socin-vallás, átalában az unitárius vallás=Socinianismus. Ez téves állítás. Laelio Socini 15(52. halt meg, írva igen, de nyomtatásban hittani elveit hátra nem hagyta, Dávid F., azokat nem is ismerte, mert vele érintkezése nem volt. Öcsé Fausto Socini 1539. született, tehát nagyon ifjú volt még, mikor Dávid F. saját hitvallását kifejtette és megalapította. Mikor őt Blandrata 1578. Erdélybe behívta, 40 éves korában két-három kissebb műve s egy pár vitája volt. Hogyan vehette tőle vallását Dávid Ferencz? 1566-tól kezdve ez Emlékirat-ban összes hitvallása látható. Socininak Dávid F. halála évéig Erdélyben sem tanait, sem hitrendszerét vagy confessióját nem ismerték — a mi nem is volt. Húsz, harmincz évvel később irt egy lengyel confessio-töredéket [Fragmentum], egészet akkor sem; hanem irt nagy számú, különböző nevű és czímü theologiai műveket, irt polémiái iratokat szabad gondolkozásu, hírneves tudós és nagylelkű férfiak ellen Blandrata, Báthori István lengyel király s mások felkérésére s czéljait szolgálva — tiszteletdijért — a miket azok kiadtak. A mely czáfolatot Palaeologusnak Dávid F. melletti vádiratára s a polgári hatalomról irt műve ellen irt, Blandrata és Báthori István jutalmazták meg. Fen van emléke ennek Berzeviczi Mártonhoz irt köszönő levelében. A lengyelek 1603. megbízták volt, hogy Paoli Gergely által irt első katechesisöket Statorius Péterrel dolgozzák át; elvállalta, de teljesítésében 1604. történt halála meggátolta s a legelső lengyel katechesis, lengyel nyelven 1605., latinul 1609. jelent meg 1). Ez a Crellius és Schlichtingius-féle hitvallás. Megfoghatlan, hogyan ragadhatott rá Fausto Socini neve . . . Servetotól tanult Dávid F., de egyik Socinitől sem. Fényes név, nagy irói tekintély, egész Európában híres theologus volt már ő akkor, mikor Socini Fausto irói szárnyát Bázelben próbálgatta. Az unitáriusok egy roszakarója rájok kiáltotta & Socini anus nevet, ezeren után mondták, mig végre alap és ok nélkül rajtok maradt. Dávid F.-nek nem kellett utánzónak lenni — neki önereje volt. De a helyzet is kényszeritette. Láttuk, hogyan ragadták ki őt — mint saját vallomásuk szerint egyházukban egyetlen arra hivatottat — az ismeretlenség homályából azok, a kik 1555. a széki zsinaton a Lutherálláspont védőjévé tették s első müvét megiratták. Azóta, mint a légben zúgó szél üzi-hajtja a felleget, miképen az örvény vészesen vonja magához, sodorja megragadt tárgyát: Dávid Ferencznek Erdély ') Jo. Andr- Schmidt . . . Programmá de Catechesi Racoviensi . . . Helmstadi, 1707. 1. 1.
