Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)

XIV. 1578-1579

HASZNOS EREDMÉNYEI. 245 nyit a szentirásban találunk.“ A mi egy hitfelekezet egyházai közt jog s igazság, külön hitfelekezetek között is annak kell lenni. A vallásban az idealismusnak volt képviselője mint a bölcsészetben Kant és Lessing a XVII. században, a mostaniban Strauss és Schleiermacber a theologiá­­ban, avval a különbséggel, bogy az elsőket két, az utolsókat bárom századdal előzte meg. A rationalismus elve az ész fensőbbsége minden -— még a revelatio felett is — mondja egy protestáns iró. A múlt század közepe óta új irány jelei mutatkoznak magasabb tájak: az esz­ményi, a bölcsészi, az isteni felé! Ha ezekben most érdem ez, Dávid F.-ben századokkal ezelőtt sem lebet bűn. A vallási rationalismus ellen­téte a supernaturalismus, a vallási szabadelvüségé az orthodoxia. Az utósó a confessionalismus sánezai közé húzódott vissza, s ott védi ma­gát ; az elsőnek az újabb tbeologiával való harcza hosszas lehet, de kimenetele aligha káros lesz a civilisatio ügyére. Mindkettő jo­gosult ma: miért kellett jogfosztottnak lenni az ő korában? Dá­vid Ferenczet a szív valódi és mély bensősége, a léleknek és értelem­nek ritka nemessége jellemzi. Ez oka, hogy soha egy reformátorban is — Melancbtont sem véve ki •— nagyobb türelmesség nem lakott, mint benne. Krisztus ez elvét hitte s követte: Valaki gyűlöli az ő atyjafiát, gyilkos az, és tudjátok meg, hogy egy gyilkosnak sincs ön­­. magában megmaradandó élete. [Jézus apóst. I. levele III. r. 15. v.] A leggonoszabb fajtája az embereknek, a kik azt hiszik, hogy semmi sem helyes más, mint a mit ők gondolnak, hisznek, szólnak. Szinte tiz évig volt nagy befolyása János király udvarában, s nincs egy be­bizonyított eset, hogy valaki nézetéért üldöztetett vagy megtámadta­­tott volna. Kern szennyezte be a vallásos türelem e szép korszakát vér, nem száll rá és utána átok. Büszke lehet rá a kis Erdély. Melyik or­szág képes ilyet mutatni fel ? Francziaországnak meg van párizsi vér­menyegzője, Spanyolországnak Inquisitiója; Florencz megégettette 1498. Savanerolla Jeromost, százada legnagyobb theologusát, Genf' 1553. a lángkelkü Servetot, Bern 1566. Gentilenek fejét vétette, Zü­rich 76 éves korában üldözte el kebeléből Ochinit, elébb neje s gye­rekei, végre ő is bujdo^ásban halt el; Németország 1415. Huss Jánost, 1572. Sylvanus János heidelbergi püspököt, a római Inqui­­sitió 1585. Palaeologus Jakabot égéttette meg. Magyarország unitá­riusoktól lakott részében ilyen nem fordult elé. Dávid F. irtózott a vértől, mint Luther. „Kijelentette előttem — írja Melanchton egyik barátjához irt levelében — mennyire irtózik a kegyetlenségtől s feje és hire veszedelmével mindig ellene szegült a vérszomjas doctorok új sectájának.“ Rogeard gyönyörű párhuzamot von Feneion és Bossueí között. Az első a haladás előbajnoka, katholikus, de nyilt őszinte szel­lem, a ki nyomozza, követeli az igazságot, előkésziti a XVHI. század eszméit, sőt azt megkezdi; a philosophiában az egyszerűséget, iroda­lomban az igazságot, politikában a méltányosságot, vallásban a szabad­ságot vallja és hirdeti; püspök, kit dicsérni lehet, erényei fényesek és kevés árnya van ; uralkodó tulajdona a szeretet. Ellentéte Bossuetnek. 0 szelid, Bossuet erőszakos, ő kegyes, B. kegyetlen, ő türelmes, ez hit­

Next

/
Thumbnails
Contents