Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)

XIV. 1578-1579

DÁNID F. ÍTÉLETE. 238 pedig őrizet alatt fogsz tartatni.“ Ismét átadatott a darabantoknak, hogy öt ezek egy magára elvigyék. Senkit vele nem bocsátottak. A darabantok süvegével soká játsztak, lábukkal rugdosták, a mit egy kegyes Nicodemita atyafi adott neki vissza ... Ez volt Dávid F. sor­sának végső kimenetele. A kanczellár kijelentette: „hogy miután az átkozott tanok forrása be van dugva, gondoskodás lesz a kis patakocskák kiszárításáról, is“ Ekkor unitárius atyjafiaihoz igy szólott: „Látótok mi történt fejetekkel, Dávid Ferenczczel, ezen büntetés éri mindazokat, a kik e tudomány hívének fognak találtatni.“ Ezt mintegy feleletre felhivólag kérdezte, de azok vonakodtak felelni, akarák más napra halasztani; de a kanczellár felszólitá, hogy feleljenek c kérdésre most és határozottan. Ekkor Óvári Benedek felszólalt. „Keserű — úgymond — « halál, de a lelkiismeret szabadságának utána teendő.“ Még ki sem volt ez jófor­mán mondva, felkölt az egész nemesség, kérte a papság ügye elhatá­rozását más napra halasztani; sokan nem tudták a dolgok állását — mondák — s püspöküket követték; adni kell nekik meggondolásra időt.... Neveiket felírták s igy aztán elbocsáttattak . . . ! Nem irom tovább a pásztor megveretése után a nyáj eloszlását — igy végzi e tör­ténet elbeszélét forrásom. Harmadik napja vala már e nyomorúságok­nak, midőn a papok rendre egyenkint a palotában nyilatkozásra s ne­vük aláírása mellett Blandratához állásra felszólittattak. Mit volt ten­­niök? Az álnokok ujjongtak szivökben, az igazán érzők a kényszerűség­nek magukat alávetették. ') Az Ítélet kimondása után harmadnappal 2) Dávid F. a dévai várba 3) vitetett holtiglani fogságra. Kolozsvári hívei váltig töreked­tek megszabadításában, de foganat nélkül. Jul. 3. midőn a biró Bland­­rata felhívására új plebánus választás végett egybehívta a száz válasz­tott polgárokat, kifejezve a Hunyadi Demeter megválasztása iránti fel­sőbb óhajt: alig volt három erre hajlandó, sőt „mivél Dávid F. nem kevés ideig szolgálta a várost s megszabadulásáért a város nem töreke­dett, felkérték a bírót a tanácscsal együtt, hogy kettőjüket küldjék el s a fejedelemnél könyörögjenek, hogy életének kegyelmezne meg s örökségébe bocsássa vissza. Az új plebánus választásra nézve elküldötték a város régi szabadságát, az erről való Uniót, kérték, hogy őket ne kötelezzék a püspök választásához. 4) Jul. 5. a biró és tanács Blaudratának kis aranyos kupát küldött: „hogy törekedjék Dávid Ferenczért a fejedelem­nél ■“ 7. a tanács Kolozsvári Bálintot és Tímár [Hertel] Gergelyt vá­lasztotta : hogy a szegény Dávid F. szabadulásáért a fejedelemnél könyö­rögjenek; vittek ajándékba aranyos kupát.“ A fejedelmet semmi meg ') Defensio .... XLYII—LV. 11. 3) Seliesaeus .... berethalmi beszéde. 3) Rajza látható: Magyarország Képekben 1. köt. 1867. 289. 1. Káváry László: Erdély Régiségei- és Ritkaságaiban. 4) Koloszvár város 1579. évi eredeti j. könyvéből. A tanács és száz fér­fiak elébb vonakodtak megválasztani Hunyadi Demetert; később, mikor őt Blandrata a fejedelemmel megerősittette, jul. 20. szózattöbbséggel megvá­lasztották.

Next

/
Thumbnails
Contents