Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
XII. 1571-1575
194 DÁVID F. KÉT ÖNVÉDELMI IRATA. egyedül, hanem az élő Atya van én bennem, ő cselekszia csodákat. Szt. Pál [2. Kor. 5.] szerint Isten vala vele, sőt szt. Pál dicsőítendő Istennek nevezte [Rom. 9.]. * 4) Valamikor Írásunkban azt olvasod — mond más helyen — hogy Krisztusban az Atya Istennek istensége van, értsed nem az ő állatáról vagy természetéről, melynél fogva Isten csak az ő Atyja, hanem ennek istensége teljes-voltáról: az erőről, mindenhatóságról, az isteni birodalom méltóságáról és felségéről, melyet az Atya nekiadott.“2) .A pápázó páterek — így szól tovább — tanulják meg Krisztustól magától, hogy ő magának solia nem tulajdonította azt a teremtő, kezdet és vég nélküli istenséget, a mi egyedül az Atyáé, a szent Írás is csak az Atyát mondja egyedül ő magától való Istennek; hanem értette azon istenség telj es-voltát, mit Pál több helyen megmagyaráz. Egy helyen így szól: 0 benne lakik az istenségnek teljessége test szerint. E szó: test, nem teszi az istenséget, mert annak nincs teste; test az, a mit látunk s tapasztalunk s a mi az istenséghez nem fér. A test a jövendő árnyéka, melyben Isten ereje fénylett, ez árnyék a Krisztus, tehát a teljesség nem az istenség természetét jegyzi.“ „Jelenti — mond más helyen — Istennek ajándékait, miket Krisztus egész teljében vett, a mi által mindeneket megengesztel, kibékít, keresztfája által üdvözít, a kik földön és mennyben vannak. Azt a hatalmat jelenti, melylyel a kínos halált elszenvedte s Megváltóvá lett.“ Meg más helyen mondja: „Meghajtom térdemet [Efez. 3.] Jézus Krisztus Atyjának, kitől minden atyaság neveztetik, hogy adja nektek az ő dicsőségének gazdagságát, hogy lelke által megerősödjetek, Krisztus Hite lakozzék a ti szivetekben, hogy megérthessétek az ő szeretetének tudományát, hogy betelj esittessetek Istennek teljességével . . . Nyilván van ezekből, hogy Isten teljessége Istennek ajándéki. Nem értetik itt a második személy, a Logos, az öröktől fogva való isteni természet vagy állat. Nem Isten lett emberré: az ember Jézus Kr. hivatott születése után velünk való Istennek, erős Urnák, hatalmasnak, jövő világ Atyjának.3) Az ő istensége az Írások szerint abban áll, hogy Szentiélektől fogantatott, megkenetett, a tanítás hatalmát s dicsőségét Atyjától vette, Atyja ereje lakott benne, mely által csodákat tett, feltámadott. . . “ Ezeket az Atya Istenről mind nem lehet mondani, a kettő hát nem egy. B ovidén : az ő vallását megmondja maga Krisztus : Más az ón Atyám, ki én rólam tanúbizonyságot tesz . . . Más az Atya s különb a Fiútól. . . Másképen mondatik az Atya Istennek, hogyneni mint a Lm. . .4) Az ellenfél az Atyának ez által megváltozását veti ellen, de helytelenül; az Atya istensége azért megmarad, mint a napnak állata és természete nem változik, bár erejét közli. Ezért vette Pál arról hasonlatosságát, midőn, hogy az Istent megmagyarázhassa, Krisztust Isten dicsősége fényének nevezte [Zsid. 1] 5). „Látod-e Károlyi Péter — igy utasítja vissza Dávid F. ennek ama vádját, hogy ő két Istent ') P ív, pi levél. 2), *) P ív, Pi—Pn levél. 4), 5) ív, Pi ij levél.
