Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
XII. 1571-1575
dávid F. kiít önvédelmi irata. 191 láztatik, de épen az által naponta növekedik és világosodik, nem az emberek beszéde, de Isten elvégzett tanácsai s akarata szerint.“1) Mindkét könyvnek egy a czélja. 1. Írója a két nagy kérdést általános theologiai szempontból, a hittanok történetéből és szentirásból nyomósán kifejtve s olvasóit tájékozva, saját hitvallása tanait erős alapokon állítja föl, az ellenféléit megczáfolja, s a Szentháromságot vallóktól a közönséget elvonni igyekezik; 2. híveit hitöbben megerősíti. Az első műben főtételül Jézus saját vallomását s Pál azon alaptanát állítja fel: Atyám! — igy szól — az az őröli élet, hogy meg ismerjenek tégedet egyedül egy bizony Istennek lenni.........s a Jézust, a ki* te elbocsátottál s Krisztussá tetted.........Egy az Isten — tanítja az utolsó — amaz Atya.........Egy a közbenjáró Isten és emberek között, AZ EMBER Jézus Krisztus, ki önmagát váltságul adta mindenekért . . . .“■*) Ez alapon áll Dávid F. egész müvében. Előre bocsátja főelvül, hogy a ki Isten igazságát meg akarja érteni, annak a szentirások nem betűjét, de lelkét kell venni s megérteni; meg kell különböztetnie a jövendő dolgok képeit a valóságtól és jelenlevőtől, az árnyat a testtől, a sötétséget a világosságtól; vissza kell gondolnia magát ama két időszakra, midőn Mózes egyházilag és polgárilag külön nemzeti theocraticus törvények alapján szervezte az Isten választott népét, a zsidókat, kizárván közülök minden más népet, és a midőn Jézus minden népek számára alkotta fenséges erkölcsi vallását s abban Isten országát. Jézus ezen szavainak kell irányadóknak lenni: A régiek elmúltak, mindenek megújultak .... Mózes és Jézus az erkölcsi világ két földsarkaként tűnnek föl e műben. Egy mélyebb pillantás az ó- és új szövetségre s néhány főbb mozzanat megmutatja a különbséget. A teremtés a mit Mózes ir le, egészen különbözik attól, a mit János: a mint a természeti világot Isten, ezt, az erkölcsi világot Jézus teremtette Isten akaratából, Istentől vett Szentlelke ereje által. 0 maga tesz vallást arról, hogy semmit nem tesz magától, hanem mindeneket az Atya nevében, a ki adott neki mindeneket. A hittudósok és szent atyák eleitől fogva összezavarták e két teremtést és teremtőt, s ebből származott a keresztény egyházban a sokféle szakadás, a különböző hit, a pápai hatalom és annak az emberi szellemet lenyűgöző bülönbféle szerzése .... Mózes ó-szövetségi törvényében az ígéret földével biztatta az istenfélőket és választottakat, mely tejjel, mézzel foly; Ígért nekik sok feleséget, magzataik megszaporodását, testi áldásokkal bővölködést, hosszú életet. Lelki örömekről, örök életről nem volt szó. Jézus új szövetsége menynyei jókat és kincseket Ígér, a Szentlélek ajándékát, üdvességet és örök életet; tanítványainak nem földi, de mennyei kincseket kell gyűjteni, lélek szerint élni, nem test szerint; a választottak lakása mennyben lesz. Az ó-szövetség a fejedelemnek testi fegyvert ad kezébe : ellenségét megölheti, barmait, földje termését, házát, életét el- * 2 ') Ajánló-levél 1—4 11. 2) Cív, C, levél 2. old.
