Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
I. 1510-1550
2 DÁVID FERENCZ SZÜLETÜSHELYE, csak az iskola neve sem jött át korunkra s mi ránk; tán közöny, tán feledés, tán a rés angusta domi előítéletének olomsúlyu fátyola eltakarta előlünk nemcsak őt és családját, de az egész időszakot, az ismeretlenség ködébe temetve a nagy jövendője! férfi ifjúságát. S csak majd, az időnek teljességében, a vész derekán, midőn csodálatos erélylyel küzd, meglepő dolgokat visz végbe, akkor, midőn kénytelen vele, ismeri meg a hon, akkor kezdenek beszélni róla, mikor csaknem egy kis irodalmat teremtett, akkor lesz történelem tárgyává, mikor a magyar egyháztörténet egész lapjait irta tele__Alant helyen született nagy lcdkek köz sorsa volt az övé is ... . Azonban induljunk el ez élet meg-megszakadó nyomai keresésére. A wittembergi egyetem Albumában 1545—46-n e béjegyzés olvasható : Ferencz, kolozsvári deák-ember *), 1547—48-n ez : Ferencz, kolozsvári fi, Erdélyből 2). Hogy utóbbi Dávid F. volt, igazolja egy 1550-ki, alább ismertetendő nyomtatvány, melynek czímlapján neve igy van leírva : Kolozsvári Dcwid Ferencz 3); egy hátrább eléjövő 1555-ki levelében is ő maga mondja Kolozsvárt hazájának s róla a háladatos fiú gyöngéd érzelmével emlékezik meg. 4) A Dávid-nemzetségnek egy 1453-ki összeírásban a várfalon kívül két önálló polgári tagja fordul elő 6); sőt ma is vannak, kik e nevet viselik, de a mint tőlük értettem, a XY.—XVI. századiakkal nincs egybeköttetésök. Születésidejét az Unitárius Vallástörténet 6) s egy franczia életrajzgyüjtemény 1510-re teszi7); de az elsőnek hitelessége iránt a forrás nem idézése, utóbbira nézve a kifejezés határozatlan alakján kívül kételyt támaszt az is, hogy a kikre hivatkozik: Haner, Sandius, Czvittinger erről nem szólnak. Az első a Fosztó-Uzoni István 1774—1778. közt irt egyháztörténetéből van kivonatozva, kritika és tanulmány nélkül, a születési év abban sincs hitelesen igazolva. Én sem találtam semmi határozottat. Ennek tehát Dávid F. élete homályos részeivel együtt hiteles megállapítását újabb buvárlatoktól, ismeretlen adatok napfényre kerülésétől kell várnunk... Szülői polgári állásáról s az ö családi viszonyairól csak azt tudjuk, hogy atyja csizmadiamester volt. Ezt is a hagyomány és a közte s Melius Péter, debreczeni hires ref. pap és püspök között folyt vallásviták tartották fenn, az utóbbi őt és követőit ily névvel többször illetvén. 8) Szegedi István egy müvéhez 9) csatolt Táblázatai utolsójának bevezetésében őt szintén vargának nevezi, az 1., 3., 6., 7. pontban pedig Varga Ferencznek [Franciscus Sutoris (igy!)] ') Magyar Tört. Tár VI-ik köt. Pest, mdccclix. 221. 1. 2) ' » H » jj » » n )? j? ) Egyhaztörténélmi Emlékéit: II. David P. irod. eml. I. szám. 4) „ „ „ I. Oklevelek. I. szám. ") A kolozsvári unitárius főtanoda könyvtárában levő eredeti példány. 6) Unitária Vallás Történetei . . . Kolozsváratt, 1840. 77. 1. ’) Nouvelle Biographie Générái . . . Paris, mdccclv. 238. 1. 8) E munka folyamában hátrább idézve lesz. 9) Assertio de vera Trinitate .... Authore Stephano Szegedim. Geneváe, . . Miuxxur.
